Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
gyermekhalálozás magas arányszámát mutatja, de azt is, hogy a település még új, a házaspárok jó része fiatal. A kuruc háborúk alatt úgy látszik jogalap nélkül, erőszakosan foglalta el a falut Űjváry Imre, és a jobbágyi szolgálatot megtagadó felcsútiak közül néhányat Budán fogságra vetett. Érdekes módon az erőszakos magatartás ellen Eszterházy Antal kuruc tábornok tiltakozott 1708-ban a budai császári parancsnoknak intézett levelében. Üjvári erőszakosságának folytatása nem volt, mert Újvárit az acsaiak a mozgalmak során megölték.'" 1 A falu a kuruc háború után békésen, ha nem is rohamosan fejlődött. A legközelebbi lélekszámösszeírás csak 1769-ből való, de nem ad biztos összehasonlítást az 1745. évivel, mert nem veszi számba a gyónásra nem képes, azaz 7 éven aluli gyermekeket, viszont külön számítja a nem katolikusokat. Azt viszont nem tudjuk, hogy az 1745. évi 174 gyónásra képes személybe beszámították-e a kálvinistákat. 1769-ben mindenesetre 234 gyónásképes katolikust, 94 reformátust és 3 luteránust mutattak ki, 4 '* Mindenképpen megfeledkezik az izraelitákról, holott más forrásból tudjuk, hogy Felcsúton gr. Schmidegg Frigyes uradalmában már 1736 óta élt egy zsidó család.'''' Ügy látszik, az 1745 után következő negyedszázad alatt a lakosság körülbelül a duplájára emelkedett. Csak 1763-ban kívánták községi rangra emelni, és ekkor rendelték el ott a bíróválasztást, és kezdett e tárgyban a megyei közgyűlésből kiküldött szolgabíró tárgyalásokat a helybeli földesurakkal.'' 0 Ezért Bél Mátyás 1733 és 1742 között készült leírása Fejér megye 52 faluja között meg sem említi. Bél ugyan néhány pusztáról is említést tesz, de Felcsútot, mint közbirtokosság által birtokolt pusztát alkalmasint igazgatási szerv hiányában nem vette tudomásul/" A növekvő lakosságú helység lakosainak jó része nemes volt. A birtokjogot igazoló Érdy, Erdélyi András és eredetileg ügyvédjük majd társuk Sajnovics nyilván rokonaikat is magukkal hozták, de más barátok és társak is csatlakozhattak hozzájuk, akiknek nemességét Érdyék elismerték. 1754-ben a következő nemeseket írták össze. Felcsúton: Érdy András, Érdy Ferenc, Fehérváry József, Gányi András, Juhász István, Molnár István, Róka István, Sebők Péter birtokos nemesek, Márkus József, Sátor Mihály és Sátor László birtoktalan címeres nemesek, összesen 11-en/' 8 Még egy tizenkettedikről is tesz említést az összeírás, Orosztonyi Miklós fia Mihálynak fia Pál fiának Ferencnek fiáról Lászlóról, aki Felcsúton lakott és nemességének igazolását kérte, de különböző nehézségeket támasztottak.'' 11 Később sem szerepel felcsúti nemesi összeírásban. Ellenben 5 évvel az összeírás előtt jegyzőkönyvbe vették a Felcsúton jobbágytelken élő nemeseket, éspedig Hollósy Istvánt, Hollósy Andrást, Molnár Istvánt, Sátor Lászlót, Sátor Mihályt és Szakács Lászlót, feltüntetve azt is, hogy fejenként 1 Ft taxát fizetnek, a két Hollósy azonban 1,50-et 50 Közülük hárman, a két Hollósy és Szakács nem szerepelnek az 1754-es összeírásban, de később állandó tagjai a felcsúti nemesi társadalomnak. Érdekes továbbá, hogy Molnár István itt jobbágytelken él, 1754-ben pedig birtokos nemes. A két összeírás összevetése megingatja bizalmunkat az 1754-es összeírás
