Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

részére a telefon felszerelését a község az orvos saját költségére engedélyezte.

193 Az uradalom fenntartott egy szerény iskolát Újhódospusztán. 1928ban felmerült Leshegyen egy állami iskola létesítésének terve. Ennek építéséhez a község felajánlotta a kézi közmunkaerő 50, az igás közmunka 60%-át. Ennek fejében azonban belenyugodott az újhódosi iskola megszüntetésébe. Az újhódosi iskolát a Csekonics-uradalom tartotta fenn, így a leshegyi iskola létesítésénél az uradalom ezen terhei megszűntek.

19

'

1 Az iparostanoneiskola fenntartását a község saját érdekének tekintette, ezért az ott oktató tanítók óradíját aránylag tisztességesen, óránként 2 pengővel fizették.

195 A polgári vagy más középiskola felállítását is elvben helyeselte a képviselőtestület, de megvalósítását — úgy látszik — az ipartestülettől remélte.

190 Igaz, ellenállt a képviselőtestület annak az óhajnak is, hogy Horthy Miklós bronz mellszobrát beszerezze, viszont hajlandó volt szerény mértékben támogatni a debreceni Orvostudományi Kar építkezését.

19

' 1927-ben a községnek levente-egyesülete is volt Horváth-Máy Imre tanító, leventeoktató vezetése alatt. A járási és megyei versenyeken a leventék jól szerepeltek.

198 A levente-egyesület fenntartása a községnek anyagi megterhelést nem jelentett, csupán az oktatók óránkénti 2 P, és a főoktató 3 P díját fedezte.

199 Tovább folyt az 1920-as évek elején megkezdett utcarendezés, de elsősorban a községen át vezető törvényhatósági utat igyekeztek karbantartani.

200 Rendszeresen folyt a községen átfolyó, vagy mellett vezető patakok, kanálisok kőmederbe szorítása, árkolása, medertisztítása is

201

, noha e munkák némelyike, a pótadó külön emelését tette szükségessé. 1927-ben utcaszabályozási terv készítésére is adtak megbízást

202

. Ezzel kapcsolatban új utcát is nyitottak, a szükséges területet a telektulajdonosok hozzájárulásával, térítés fejében vették igénybe.

203 A vásár forgalmának emelkedését mutatja, hogy 1928-ban új vásárteret jelöltek ki, melynek további növelésére is lehetőség volt.

20

'

1 A törvény szerint a község ügyeit intézni hivatott képviselőtestületnek az 1920-as évek végén kifejtett tevékenységére jellemző, hogy 1928-ban egy fontos ügyben, a községi számadásokat megvizsgáló ülésén a képviselőtestületi tagok közül mindössze 16 fő jelent meg. Közülük 5 virilista volt. A megjelent választott képviselőtestületi tagok és az elöljárók közül 9 kisgazda volt, és mindössze 2 iparos.

205 Az adóhátralékosok elleni végrehajtást szorgalmazó pénzügyigazgatási felhívással szemben a képivselőtestület 1928-ban hangsúlyozta, hogy a kisgazdák a fagykár és a tagosítási munkák költségei miatt többnyire fizetésképtelenek,

206 tehát a községnek többnyire kisgazdákból álló adózóival szemben az adóbehajtás erőszakolása eredménytelen lenne. A képviselőtestület rendkívül ritkán foglalkozott kifejezetten a gazdatársadalmat érintő kérdésekkel. Kivétel 1925-ben volt, amikor a közlegelő javításáról hoztak határozatot.

207 A képviselőtestület számvizsgáló, építési, közegészségügyi, testnevelési és egyéb más bizottságot is választott, akik községi kérdéseket tárgyaltak.

208 Az évi költségvetést és zárszámadást minden évben szabályosan letárgyalták. A községnek jelentékeny vagyona és jövedelmező intézményei (gőzmalom, nagyvendéglő, filmszínház) voltak, a költségvetés mindig hi-