Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

ánnyal záródott, amelyet pótadóból fedeztek. Az ellenforradalmi rezsim első éveinek pénzügyi tehetetlensége ugyan eltűnt, de a község, bár igyekezett ügyelni a felesleges kiadások mellőzésére, folyamatosan új beruházásokra (pl. utcakövezés) kényszerült, és így új adósságokba bonyolódott.

2

"

9 A takarékosság kisszerű felfogására jellemző, hogy az alispán körrendelete ellenére a község 1927-ben megtagadta a mentőautó beszerzését, anyagiak hiányára hivatkozva

219

, de ugyanekkor új állatorvosi lakást épített 24 600 Ft-ért, túllépve az előirányzott összeget is. Minthogy pedig az állatorvos nem tudott iható vizű kutat ásatni, a község költségén fúratott kutat, és a község a szivattyúbeszerzés költségét is vállalta.

211 Az útépítés céljára felhasznált községi közmunkát szigorúan számon tartották.

212 A közmunkát azonban nem természetben kérték, hanem helyette váltságot fizettettek, azzal az indokolással, hogy a közmunkában nem sikerül eredményesen dolgoztatni.

213 Ez a stabilizált pengő következménye is volt, mert az elöljáróságnak biztosabb volt készpénzösszegekre tervezni ós azzal elszámolni. Nem gondoltak arra, ami néhány év múlva bekövetkezett, hogy a gazdasági válság következtében nemcsak a napszámosok, a kisgazdák is képtelenek lesznek közmunkaváltságot fizetni. Ez a számadási kényelmesség egyéb tekintetben is megbosszulta magát. A község továbbra is haszonbérbe adta a gőzmalmot, a nagyvendéglőt, a csendőrlaktanyának vásárolt, de igénybe nem vett házat, és a község szántóföldjeit, az úgynevezett kegyelemföldeket

214

, de a föld haszonbérének beszedését a Veszprém Megyei Mezőgazdák Terménykereskedelmi Rtra bízta, az pedig ismételten késedelmeskedett a beszedett haszonbérnek a község részére való befizetésével.

215 Ennek következtében nemcsak új adósságok felvételére kényszerült a község, de többször előfordult a költségvetés keretében hiteltúllépés, illetve — alispáni engedéllyel — hitelátruházás, azaz főleg az építési költségeknek a vártnál magasabb összege következtében nem arra fordították a rendelkezésre álló pénzt, amire a költségvetés előirányozta.

216 Mindez nem akadályozta azt, hogy a községi tisztviselők és alkalmazottak fizetését és a kiküldetésben eljáró elöljárók (esküdtek) napidíját újból, magasabb öszszegekben állapítsák meg.

217 A modernebb technika alkalmazására való igény elismerését jelenti, hogy 1928-ban a. képviselőtestület motoros tűzoltófecskendőt szerzett be, és a tűzoltószertár előtti bővizű kutat motorosszivattyúval szerelte fel.

218 A szociális viszonyok némi figyelembevételét jelezte, hogy 1929-ben a képviselőtestület két községi szülésznőt választott, évi 600—600 P fizetéssel, de a szülésznők a szülés levezetéséért külön is kaptak pénzt: a 25 kat. holdnál nagyobb birtokúaktól és a diplomásoktól 20 P, a 10—15 holdasoktól és egy segéddel dolgozó iparosoktól 15 P-t, az 1—10 holdas gazdáktól, tisztviselőktől és segéd nélkül dolgozó iparosoktól 8 P-t, a vagyontalan napszámosoktól, iparossegédektől és cselédektől 6 P-t kértek.

219 Persze, ez a díjazás sem volt arányban a páciensek jövedelmével. Az urbanizálódás jele volt, hogy 1929-ben a község a belterületen 300 négyszögöles telket és 1000 pengő segélyt ad iparosszékház (nyilván ipartestület és ipartársulat) céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a ház nagytermét jótékony célú előadások és mulatságok céljára — fűtési és világítási költséget nem számítva — ingyen bocsássák rendelkezésre.

220 A helyi hatalmasságok visszaéléseit azonban eltűrte a képviselőtestület, így a