Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Következő forrásaink már a XVI. századból származnak/Megértésükhöz tudni kell azt, hogy Csurgó falu, (amelynek jobbágyai ,,Zabokafewldé"-t művelték, a XVI. sz. eleján) 1522-ben egy másik főúri dinasztia, a Kanizsaiak kezébe került, akik mint a későbbi oklevelek mutatják, új szerződést kötnek a keresztes konventtel. így 1525-ben a székesfehérvári káptalan előtt Zebusi István és Gwdowczi Péter keresztesek már amiatt tiltakoznak, hogy a Kanizsaiak chorgó jobbágyai nem fizetik a konventnek, a szerződés szerint Chorgó-puszta használatáért járó bizonyos mennyiségű káposztafejeket.

3

'

1 1536. március 1-én Laaki Bakith (Bakics) Pál — Szapolyai híve lévén — a csókakői uradalmat adományba kapta, dacára annak, hogy azt Nádasdy Tamás, Ferdinánd király híve birtokolta.

35 Ekkor Bakith Pál és Dalmady Sebestyén a keresztesek parancsnoka új szerződést kötnek „Zabakafewlde más néven Bakon" bérleti díját illetően. Erre azért került sor, mert mióta Bakith elfoglalta az említett várat és a hozzá tartozó birtokokat, a chorgói jobbágyok nem fizették rendesen a bérleti díjat.

30 Az eddigi 24 cseber búza és 1200 fej káposzta helyett ennek felére csökkentik a termények mennyiségét, amit két részletben kell befuvarozni a keresztesek rendházába.

37 Ez utóbbi megszorítás (a termény beszállítása) szintén jellemző a korabeli bérletekre. A búzát Szent András-napjáig a jó és válogatott káposztafejeket pedig Szent Péter apostol ünnepéig kötelesek beszolgáltatni, máskülönben a határidő elmulasztása a bérleti összeg kétszeresére emelését, ill. a birtok elvesztését vonja maga után.

38 A szerződés időtartamát 12 évben határozták meg.

30 Említés történik még az oklevélben egy, a birtokhoz tartozó kaszálóról, vagy rétről, amit szintén a csurgói jobbágyok használtak, s amelynek bérleti díja úgy látszik belefoglaltatott a 12 cseber búza és 600 fej káposzta terménybérbe, mivel erről nem történik külön említés. Az oklevélben az áll, hogy ez a rét régen valamiféle halastó volt.

40 Ez igaz is, hiszen 1440ben amikor Csurgót mint a csókakői vár tartozékát veszik számba, az oklevél említ egy tavat is.'

1

' Mindebből az derül ki, hogy a XV. sz. első harmadában a már puszta Zoboka birtok egy része beolvadt Csurgó falu határába és a keresztesek csak a későbbi időben kezdték érvényesíteni a rétre vonatkozó tulajdonjogukat. Nyilvánvalóan nem véletlen egybeesés az, hogy a faluban ezt a területet még ma is Eklézsia-rétnek hívják, ami a keresztesek birtoklásának emlékét őrizte meg. (Ecclesia B. Regis Stephani). Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy ma is egy víztározó található az említett helyen, melynek egyébként már a római korban is megvolt az elődje. Bakith Pál -és Dalmady Sebestyén új megállapodását nem fogadta osztatlan tetszés a keresztesek közt. Erről tanúskodik a másik 1536-os oklevél. Bölcskey Gergely és Atyai Antal fehérvári keresztesek tiltakoznak az említett szerződés ellen a helybéli káptalan előtt. Mint mondják, a megállapodásban tett engedmény „nagy" veszteség és veszélyes lemondás a konvent jogairól. Másrészt nem tudják, ki bírhatta rá, vagy kényszeríthette Dalmadyt ezen szerződés megkötésére, amely az ő egyetértésük és az egész konvent beleegyezése nélkül történt/'

2 Az oklevélben olvasható, hogy „Zabaka