Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

felde"-t egy bizonyos évtől kezdve, sajnos nem tudjuk melyik ez, maguk a tiltakozók birtokolták/'

3 Ezért hangoztatják, hogy minden az ő tudtuk nélkül zajlott le; a konvent többi tagja nevében való tiltakozás csak a statisztálás szerepét tölti be. Mindenesetre a forrás egy érdekes, de igen eredeti jelenségre világít rá. Mivel láttuk, hogy a bérleti díj ,,Zabokafewlde" esetében keservesen folydogált a keresztesek rendházába, s ez a birtok korántsem volt egyedüli ebben a tekintetben, ezért a lovagok olyan megoldáshoz folyamodtak, hogy a rend egyes tagjai a konventnek járó juttatások behajtása, vagy talán bizonyos pénzösszegek lefizetése fejében, megkapták a legtöbb problémát okozó birtokok kezelését. Minden bizony*nyal ugyanezzel a jelenséggel van dolgunk a szintén sok bonyodalmat okozó Izcafeulde esetében is, 1537-ben ugyanis ebbe a birtokba iktatják be Dalmady Sebestyént, a rend parancsnokát/

1

'' A ,,Zabakfewlde"-re vonatkozó oklevélben bizonyára azért tiltakozik a két lovag, mivel elestek ettől a jövedelemforrástól. Az oklevél még egy fontos adalékot tartalmaz „Zabakfewlde" fekvését illetően: Bodajk és Csurgó közé helyezi.'

10 Most áll rendelkezésünkre kellő forrásadat a csurgói jobbágyok által használt területek: nevezetesen a rét, a káposztaföld és a szántó földrajzi fekvésének és nagyságának meghatározására. A rét a mai víztározó területét foglalta magában, ami kb. 390 magyar hold. Közvetlenül a rét mellett a Gaja-patak partján helyezkedett el a ma is „Káposztáskertek"-nek mondott terület, ahol évszázadok óta folyik e növény nagy méretekben való termesztése. Ezt nevezhette az 1525-ös oklevél „Chorgó-pusztá"-nak, esetleg a réttel együtt. A káposztásföld nagysága az akkori terméseredményeket és a bérleti összeget figyelembe véve 4 hold lehetett. Problémásabb a szántó helyének megállapítása, de az 1536-os oklevél és a középkori Csurgó falu fekvése erre eligazítást ad. Uganis a forrásban említett rét (Eklézsia-rét) úgy szerepel, mint a szántó közvetlen közelében lévő, azzal határos terület/'

6 Mindezek alapján a szántó helyét a mai Pörös-dűlőben kell keresni, a 24 cseber búzából pedig 24 (ill. 12—8) magyar hold földre következtetünk. Érdemes összehasonlítanunk a szántó XV. és XVI. századi bérleti díját: 1428-ban 6 véka, 1536-ban 24 véka búza. Minthogy a bérletösszeg és a művelés alá fogott terület közt arányosság áll fenn, így világosan kirajzolódik előttünk az az általánosnak mondható folyamat, hogy a XV. sz. első felében legtöbbször csak a jómódú parasztság egyes elemei béreltek üres telkeket, míg a XV. sz. végén és a XVI. sz. elején szélesedett ez a kör, és már a falu lakosságának nagy része rendelkezett ilyen bérlettel. Az utolsó kérdés, amire még választ kell adnunk az, mikor lett Zobokából ,,Zabokafewlde", mikor kapta a -földe utótagot. — 1428-ban még nem említik név szerint, — 1469-ben „Zabaka más néven Bakon" — 1476-ban „Zabokafewlde más néven Bakon". 1476-ban van tehát az első adat, amikor már szerepel a -földe utótag. Ezután akárhányszor említik mindig megtalálható, s legtöbbször, de nem általánosan még a Bakon nevet is hozzáteszik. A közeli Izcafeulde birtok névelemzésével egybevetve a -földe utótaggal való megjelölés az 1469— 1476 közti időszak terméke.