Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
elismert (belső, külső és káposztás) föld 61 hold. Egy családfőre így 0,628 jutott. A szőlőbirtokos házas zsellérek aránya 50%-on felüli, ez arra utal, hogy érdekelve voltak ebben a jól jövedelmező ágban. A szőlőbirtok aránya családfőként 1 /&—4 pozsonyi mérő közötti. A hazátlan zsellér családfők közül szőlővel bírt 5 (11,62%). Családfőként a szőlőbirtok nagysága i /s—V 8 pozsonyi mérő közöt mozgott." 1830-ban Csurgón 37 jobbágytelek volt. A szántó másod-, a rét harmadosztályú. Az urbárium 1143 hold szántót, 339 kaszás rétet tartalmaz. Az 1826—1827. évi adóösszeírásban 1056 hold szántó és 352 kaszás rét, az 1828. éviben 1408 pozsonyi mérő szántó és 352 kaszás rét szerepel. 75 1834- ben 44 úrbéres telket, 10 nemesi contractuíalista-telket, 43 robotoló és 25 árendát fizető zsellért, 14 robotoló és 11 árendát fizető hazátlan zsellért írtak össze. A 44 úrbéres telken 111 telkes jobbágy és 6 özvegy, a 10 nemesi telken 20 nemes család élt. Az allodiális szántó területe 957 hold. A két falusi malom bérlete 100—100 Ft és külön 24—24 Ft a disznótartásért. Az allodiális szőlő 14 hold. A tölgyerdő területe 1105 l jz hold, a kaszálóé 707 hold. A lakosok 5200 juhot tartottak. Csurgó birtok évi bevétele 37 637 Ft. Az összeírás a földesúri és gazdasági épületek közül a csurgói kastélyt említi. 76 1835- ben a 44 egésztelket 119 jobbágy birtokolta. Ebből 52 a féltelkes, 66 a negyedtelkes és csak 1 egésztelkes. 44 zsellért, 13 hazátlan zsellért és 12 szabadost írtak össze. Ebből 3 házas zsellér, 2 féltelkes jobbágy, 7 negyedtelkes jobbágy. 20 contractualis nemes élt féltelken. A házak száma 259. 34 mesterember lakott a saját házában, 6 volt hazátlan. Ebben az évben a majorsági vetés 84 mérő őszi búza, 490 3 /4 mérő kétszeres, 300 mérő árpa és 319 4 / 4 mérő zab. A csurgói jobbágyok 146 hold szántót felesben műveltek. A majorsági rét 707, az erdő 12 hold. 1028 hold erdő volt a Várhegyen és Eresztevényen. A jobbágyok az erdőben legeltethettek és száraz fát gyűjthettek. A faluból származó regális jövedelmek: mészárszék és boltok bérlete, a bérlő a lakásán június—szeptember hónapban sört árul, a falu a földesúri bormérést Szent Mihály-napig bérli. A fűzfás kétkerekű vízimalom bérlete, Kis háromkerekű malom bérlete, Forrás kétkerekű malom bérlete és a falu 2 vízimalmának a bérlete. A kétkerekű Esztergályos-malom bérlete, Zámolyi háromkerekű bérlete, Csákvári csárda bérlete, csákvári kétkerekű malom bérlete. Az uradalom épületei: a kastély istállókkal és kerttel, a kertészház az ,,alsó mulató kerttel" és nyári mulatóházzal, magtár, Dara-malom, Csákvári, Zámolyi, Kiss, Fűzfás Esztergályos, Forrás malom épülete, 2 hajdúház, az ács háza, bognár- és kovácsház, pintérház, sörkocsma, ököristálló kocsiszínnel, bérlakással és tehénistállóval, szecskavágó masina, árendásház bolttal, mészárszék jégveremmel, pálinkás- és krumplipince, pálinka- és sörház (ökörhizlaló istállóval), kútmasina csatornával, boltozott márványoszlopos ököristálló törköly- és hordókamra, sertésszállás, alsó (nagyobbik) birkaistálló a pálinkaháznál, kisebb birkaistálló, halastó és juhászat. 77 Amint a leltárból is kitűnik, a malmok nagy szerepet játszottak Csurgó történetében. Az uradalomnak sok vitája volt miattuk a környező birtokokkal és Székesfehérvár szabad királyi várossal. Gyakori volt, hogy az uradalmi molnár elvezette a vizet és így a városi malmok hajtóerő nélkül maradtak. Emiatt már 1741-ben, majd 1745-ben panaszt tett a város. Csurgón olyan sok volt a molnár, hogy saját céhet alkottak. 1746-ban a
