Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
lattal, 100 disznóval, 9 silány építésű házzal és 10 zsellér volt. A torok földesúr korábban Abdula Zahay volt, akinek minden forint után 1 pint vajat, valamint 1 kocsi fát, 1 kocsi szénát és minden terményből tizedet adtak a lakosok. Ezenfelül a szultánnak 10 d fejadót fizettek és közmunkát teljesítettek. 1702-ben az esztergomi érseknek évente 70 Ft-tal adóztak. 29 1701-ben Csurgón 214 i j 1 dicát írtak össze, ami után a lakosság 418 Ft 27 d adót fizetett. A felső járásban összeírt 20 helység közül Csurgó ezzel az összeggel a középső (10.) helyen állt. 1703—1704-ben 200 S U, 1710—1711-ben 173 és 1713—1714-ben 91 Va é s 'A dicát írtak össze. 30 Az 1710—1711. évi összeírás szerint Csurgón 37 jövevény (hospes), özvegy és zsellér, 73 ökör, 67 tehén, 34 ló, 30 növendékmarha, 124 juh és kecske, 134 sertés, 20 3 A urna bor, 208 pozsonyi mérő vetés volt. A számok azonban gyorsan változtak (vagy a felvétel nem pontos): 1711 októberében 44 ökör, 26 ló, 34 tehén, 12 borjú, 61 juh és kecske, 49 disznó, 8 V* urna bor, 21 méhkas (ez korábban nem szerepelt), 143 V2 mérő gabona és 1 V2 mérő árpa került összeírásra. 31 1711 november—1712 október között a falu 11 V2 kila búzát, 220 font vágóállatot (és 81 fontot készpénzben, á 4 d), 9 mázsa szénát, 5 V2 öl fát, 1712 november—1713 október között 11 V2 mérő búzát és 4 V2 öl fát adott a vármegyének. 32 1715-ben 9 jobbágyot, 6 zsellért, 8 hazátlan zsellért, 207 pozsonyi mérő szántóföldet (kettős vetésforgóban) 44 kaszás rétet, 21 kapás szőlőt írtak össze. 1 pozsonyi mérő mag terméseredménye az ősziből és a tavasziból 3—3 mérő. A legelő elegendő. 33 1718-ban Fejér vármegye alispánja végzett tanúkihallgatást a Csurgó és Isztimér-puszta közötti határról. A csurgóiak ugyanis a török világban Moha lakóival közösen használták Isztimér-pusztát. Ugyanebben az évben a csurgói főbíró (Mód György) és a falu bírója (Csizmadia István) tanúsítványa szerint az 1715—1716, évekre Ányos György főszolgabírónak, a Budára való fuvarozás helyett, 53 Ft 24 d-t adott a falu. 34 Az 1720. évi összeírás a következő neveket tartalmazza: Kiss Mihály, Keresztes Tamás, Keresztes György, Rigó István, Jánosa Benedek, Keresztes János, Mikos István, Orbán Mihály, Kozma Ferenc, Erős Péter, Mod György, Erős Mihály, Kozma György, Csizmadia István, Bodnár János, Andvesi András, Szabó György, Tombor János, Szabó János, Bernad Péter, Rosta Pál és Takács Pál. 35 1724-ben Fejér vármegye közgyűlése elrendelte, hogy Csurgó (és más helységek) lakói Fehérvár városba vesszőt szállítsanak. 1730-ban Csurgó 138 3 A dica után 561 Ft 93 d adót fizetett. 36 Bél Mátyásnak az 1730—1740-es évekből származó felvétele szerint Csurgó a sárréti járásban fekvő falu. Lakossága és a föld minősége tekintetében nem sokban különbözik Keresztestől, vagyis földje kövér, a gabonát és a bort egyaránt bőven termő. Bél Mátyás külön kiemeli a Gaja folyócskán lévő malmot. 37 1737-ben a vármegye közgyűlése utasította az adókivetőket: a dica megállapításánál vegyék figyelembe a Csurgó, Bodajk és Mór területén elterjedt állatvészt (luss pecorum). 1738-ban 2 molnár, 1 takács, 1 kovács és 1 mészáros dolgozott a faluban. 38
