Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Az 1767 december havi vármegyei közgyűlés Csurgót a sármelléki járásba osztotta be, ettől kezdve ott is maradt. Az 1773. évi Lexicon Locorum szerint Csurgó pagus (falu), két tanítóval, a lakosság magyarul beszél (a falunak sem latin, sem német neve nem volt).

39 Az 1774—1775. katonai évre készült adóösszeírás szerint 93 jobbágy, 22 jobbágyfi (16 éven felüli) és 6 lány, 5 testvér (önálló háztartás nélkül), 19 zsellér, 7 lakatos, 4 szolga és 14 kézműves volt a faluban. Kereskedő egy sem. Az állatok száma: 138 ökör, 81 tehén, 26 tinó, 42 borjú, 60 ló, 55 sertés, 35 juh. 114 (III. osztályú) ház, 1131 hold szántó, 401 kaszás rét, 115 kapás szőlő és 1 vízimalom tartozott a helységhez/'

0 Az 1776. évi egyházi összeírás szerint Csurgónak 926 lakosa volt. Ebből 517 felnőtt. Az évi szaporulat 44, halálozás 18, házasságkötés 5. Az egyház 17 felnőtt és 6 gyerek (15 éven aluli) szolgát, 14 felnőtt és 9 szolgálót és 4 koldust írt össze/'

1 A II. József-kori (1784—1787. év) népességösszeírás 1110 lakost vett fel. A családok száma 223 (ebből 1 zsidó), pap 1, nő 537, jobbágy 94, polgár és paraszt örököse 82, zsellér 132, egyéb 28, polgár és mesterember 12, 1—12 éves gyermek 109, 13—17 éves gyermek 54. A lakosok közül távol volt 30. Csurgón 20 hazai és egy ausztriai idegen tartózkodott/'

2 A II. József-kori katonai leírás szerint Csurgón egy kis templom és néhány úriház van csak kőből (szilárd anyagból.) A Gaja a falutól délre félórányira fekszik, csak a vadászháznál lévő hídon lehet átkelni rajta. Észak felé egy kis erdő fekszik, a rétek többnyire vizesek. Az utak jók, csak esős időben kissé sárosak. A környék délről és északról magasan fekszik (a falu is). Északról és délről (a szőlőhegy felől) még szemmel tartható. Az 1786—1787. évi egyházi összeírás 3 malmot, a vadászházat, a téglaégetőt és az erdei vendégfogadót említi/'

3 Az 1780-as években uradalmi felmérés is folyt a faluban. Ennek eredményeként született meg Csurgó Ziber fundualis-a.

Vl Vályi András 1796. évi leírása szerint Csurgó magyar falu Fejér megyében, katolikus és református lakosokkal. Határa termékeny, rétjei jók, más különféle viszonyai középszerűek (II. osztályúak).

45 Crusius 1804. évi postalexikona a sok malmot emeli ki. Megemlíti, hogy postaváltás és levélgyűjtés Bodajkon volt, de a Csurgó—Bodajk—Mór útvonalon külön uradalmi postajárat működött. Lipszky 1808-ban pagusnak (falu) titulálja Csurgót, a Gaját pedig fluviusnak (folyóvíznek).

40 Az 1828. évi országos összeírás szerint a faluban 492 adózó volt. Ebből jobbágy 119, zsellér 50, hazátlan zsellér 43, fitestvér 5, fiú 60, leány 19, szolga 21, szolgáló 7, kézműves 21, a házak száma 174. A kézművesek közül molnár 6, csizmadia 1, takács 7, kovács 3, kerékgyártó 1 és szabó 1. Szántóföld: 1408 pozsonyi mérő, rét: 352 kaszás, malmok: 4. Ludovicus Nagy 1828-ból való adatai szerint 1522 a lakosok száma, közülük 1013 evangélikus-református és 498 római katolikus.

4

' A falu népessége 1830-ban 1667, ebből római katolikus 618, evangélikus 221, református 807 és izraelita 21. 1836-ban 1492 lakosból 598 római katolikus, 883 református és 11 izraelita. 1838-ban 1194 (nem nemes) lakost írtak össze. Ebből tisztviselő 3, polgár és kézműves 40, nemesek szolgálja 16, paraszt 111, zsellér lakos, kertész 109, fiúgyerek 301, nő 614. A 17—40 évesek közül nős 107, nőtlen 66/'

8