Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

György, Zabor Péter, Sántha Gergely, Horváth Gergely, Kozma Miklóss, Kovács Imre, Molnár Balázs. Elhagyott volt 7 egész és 4 féltelek. (Mezzeő Bálint, Kozma Lukács, Kis György, Bencze Pál, Német György, Dany Imre, Kis András, Miklós István, Szígyártó Pál, Gergely Kovács, Orbán Gergely.) A falu 75 Ft készpénzt, a két malom után két karmazsin csizmát, 8 Ft aratópénzt, évente egy nagy vadat, a sertések után darabonként a makkoltatásért 25 d-t, ezenfelül 8 Ft szekeres pénzt. Az urbárium szerint korábban szőlőhegy is volt a határban, de elpusztult."

3 1663-ban gróf Nádasdy Ferenc Komárom megyénél tiltakozott az ellen, hogy birtokait (köztük Csurgót) illetéktelenek használják. 1671-ben a faluban 27 '

L

/

2 lakott és 7 puszta jobbágytelek volt. A jobbágyok két terminusra (Űrnapjára és Szent Mihály-napjára) összesen 75 Ft-ot, két malomtól két pár csizmát vagy 6 Ft készpénzt fizettek a magyar földesúrnak. Az aratási pénz 8 Ft, egy kövér vad megváltása 9 Ft volt. A disznókból a lakosok tizedet fizettek. A többi dolgaik után a töröknek adóztak.

24 Az 1670-es években a falu 34 J

/

2 jobbágytelkéből 27 V2 lakott, 7 puszta. A lakosok két terminusra évente összesen 75 Ft-ot adóztak a földesúrnak. Ezenfelül a két malom után 3—3 Ft értékben 1—1 pár csizmát adtak, valamint 8 Ft aratópénzt, 8 Ft-ot a hosszúfuvarért, 9 Ft-ot a vadhús megváltásáért. A disznótized megváltása, ha makk termett, darabonként 25 d. A szőlőhegy ekkor is teljesen elhagyott. A falu a hegyvámot és a tizedet a töröknek fizette. 1686-ban 9 egész- és 8 féltelek lakott, 6 egész- és 11 féltelek elhagyott (üres, puszta). A faluban 4 malom volt. A birtok értéke 5437 Rft.

25 1687—1848 Mór és Csókakő elestével Csurgó is felszabadult a közel 145 éves török megszállás alól. A felszabadító háborúk során nagy a pusztulás, de 1690-ben ennek ellenére 9 egész- és 8 féltelek lakott. Az elhagyott egésztelkek száma 6, a féltelkeké 11. A négy malom közül csak egy működött.

26 1696-ban a falu Csókakő tartozéka, adózó 8 egész- és 6 féltelekkel. A zsellérek száma 2, a szántóterület 379 pozsonyi mérő. A szőlőhegy teljesen műveletlen. Az 1696. évi összeírásból ismerjük Csurgó lakóinak a nevét. Ezek a következők: Kozma István (bíró), Orbán Mihály, Milis István, Orbán Gergely, Kis Mihály, Jánosa Benedek, Szabó György, Keresztes György, Rigó István, Keresztes József, Erős Mihály, Fancza Ferenc, Baráti György, Ferenczi Mihály, Tóth János, Kovács István és Tombor János.

27 A XVIII. század első éveiben élénk mozgolódásnak lehetünk tanúi. 1700-ban 18 jövevényt írtak össze a faluban, akik az újratelepítés során kerültek ide. Ugyanakkor telepesek költöztek tovább Csurgóról Mórra.

28 Az 1702. évi (Vánosi Lőrinc fehérvári harmincados által aláírt) összeírás szerint 50 hold jó szántót műveltek a falu határában, 70 hold volt parlagon. A földeket háromszor szántották, a rétet egyszer használták. Az erdőben makktermő, szép faállomány volt. 150 kapás szőlőjéből csupán 30-at műveltek meg, a többi 1638 (a bécsi hadjárat) óta műveletlen. Az állatokat az erdőben legeltették. Négy malom volt (mind egy-egy kővel), de csak kettő működött. Templom volt a faluban, de elhagyott. A Gajafolyón elhanyagolt állapotban lévő épített híd. A faluban 7 gazda, 50 ál-