Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
tember 8-ra (Nativitas Mariae) 22 csirke. Csurgón egy kétkerekű malom működött, jövedelme 1527, Űrnapjától Illés-napig 402 köböl gabona. Egy másik (egykerekű) malom Mátyás molnár kezén találtatott. 1526-ban a gabonakilenced 70 kepe volt. 16 Az 1536. évi oklevél szerint a csurgói jobbágyok már 12 éve bérelték a fehérvári keresztesektől a Zabaka-földe birtokot. Évente 48 köböl gabonát és 600 fej káposztát fizettek érte. 1536-ban azért kellett új szerződést kötni, mert Bakthy Pál a Rozgonyiaktól, illetve a Kanizsaiaktól elfoglalta Csókakő várát és a jobbágyok nem fizették a bérleti díjat. Zabaka-földjéhez ekkor egy kaszáló tartozott, amely korábban halastó volt. 17 1536-ban jelent meg a színen a szomszédos Bodajk földesuraként a gróf Nádasdy család. Székesfehérvár eleste (1543) után a környék hódoltsági terület, a Győr—Mór—Székesfehérvár útvonal a hadak útja lett. A török hatalom azonban megtűrte, hogy Fejér megye nyugati felén Veszprém vármegye gyakorolja a hatalmat és hogy a jobbágyok a magyar földesuraknak is teljesítsenek szolgáltatásokat. Nádasdy Tamás és felesége (Kanizsai Orsolya, Rozgonyi Klára unokája) csókakői uradalomra vonatkozó birtokjogát Ferdinánd 1557. augusztus 21-én donációs levéllel ismerte el. 18 1575-ben gróf Nádasdy Ferenc képviselője a győri káptalan előtt tiltakozott az ellen, hogy Kapornaki Ferenc Csorgó falut a királytól donációban kérte. A gróf képviselője arra hivatkozva mondott ellent, hogy Csurgó a csókakői vár tartozéka. 1585-ben a falut Horwath Péter kérte a maga számára. Ernő főherceg mandátumban szólította fel a kamarát: kérjen felvilágosítást a veszprémi kapitánytól. 1588-ban mindössze két portát írtak össze Csurgón. 1622-ben 1 V2, 1635—1636-ban 2, 1638-ban és 1647ben 3 portája fizetett adót. 19 1626-ban Komárom megyéhez tartozott, ekkor adót nem fizetett, „mert szabad évei még nem teltek le". 1629-ben Nádasdy Pál földesúr Csurgót, Mórt és Bodajkot 1000 birodalmi tallérért Iványosi Miklós tiszttartónak adta zálogba. Halála után fia (Ferenc) az uradalmat visszaváltotta. 20 1648-ban Csurgó ismét Veszprém megyéhez tartozott. Ebben az évben gróf Nádasdy Ferenc földesúr Keresztes Jakab fiainak (Tamásnak és Pálnak) adta inscriptio-ba a Sárvízen lévő egyik malmot, atyjuk hűséges szolgálataiért. Az adomány feltétele az volt, hogy a fiak is hűek legyenek az urasághoz, sem ellene, sem javai ellen ne praktikáijanak, mert ellenkező esetben az adomány semmis, és a malom után, mint más molnároknak, adózniok kell. 21 1650-ben gróf Nádasdy Ferenc panaszt tett gróf Batthyány Ádámnál, mivel csurgói jobbágyait, akik a győri vásárra mentek, egy katona kifosztotta, lovaikat, marháikat elvette. Ebben az évben a földesúrnak 75 Ft jövedelmet hozott a falu. Portái számát azonban maga sem tudta („A viceispántól kell megtudni."). 22 Az 1662. évi urbárium 22 egész- és 7 féltelkes jobbágyot említ. Egésztelkesek: Varga Balázs, Mészáros Mihály, Dömeöky Pálné, Balázs kovács, Orbán János, Tótth György, Pap Mihály, Nagy Gergely, Vincze Miklós, Kis János, Hardy Gergely, Bott Gergely, Kováts Gergely, Keresztes Tamás, Gáspár Mátyás, Deák Péter, Keresztes Pál, Miklós István, Nemes Gergely, Horvát Pál, Mezző Benedek, Andrásy János. Féltelkesek: Német
