Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Kállay István: FEHÉRVÁRCSURGÖ Fehérvárcsurgó a móri árok déli részén fekszik, amely a pleisztocén szerkezeti mozgások folyamán a párhuzamos vetődések mentén erőteljesen lesüllyedt. így felszínét az eróziós-denudációs folyamatok nem alakították szigethegyekkel behintett eróziós halomvidékké, hanem a széles süllyedékterületet a pleisztocénvégi vízfolyások a süllyedéssel egyidejűleg feltöltötték és tágas (750—1500 m) alluviális síksággá formálták. A síkságot Mór—Bodajk—Fehérvárcsurgó—Moha vonalában átlagosan 25—30 m vastag (üveggyártásra alkalmas) homokos-kavicsos-iszapos-agyagos folyóvízi üledéksor tölti ki. A természetes karsztforrások és a csapadék vizét a Gaja és a Mór—Bodajk irányú kisebb patak vezeti le. Az évi csapadék átlaga 650 mm.

1 Természeti körülményei régtől fogva alkalmassá tették emberi településre, erről tanúskodik a Várhegyen található 60 m hosszú koravaskori földvár. A régészek a római Osones nevű településsel azonosították a községet, ahol több római lelőhelyre bukkantak.

2 A község neve 1227-ben jelenik meg először Csorgó alakban. A forrás jelentésű magyar csorgó-csurgó főnévből keletkezett. A falu olyan helyen épült, amelyre egy (vagy több) folyton csurgó forrás volt a jellemző. A mai Fehérvárcsurgó névváltozat Székesfehérvár közelségével kapcsolatos.

3 A határban lévő több helynévhez mondák fűződnek. Ilyen pl. a Tatárhegy (Tatárkő), amely a hagyomány szerint a tatárok vigyázó helye volt, ahonnan Székesfehérvárt kémlelték. A Tatárhegyen ma is különböző alakú kövek láthatók, amelyek a monda szerint a kővé vált tatárokat mutatják. A községtől északra lévő Kunhalom (Hunhalom): egy emelkedett fekvésű erdőben 9 egymástól egyenes irányban fekvő, félgömb alakú halom. Szemmel láthatóan emberi kéz alkotása, a bennük található hamu, állatcsontok, edények, ékszerek, fegyverzet tanúsága szerint régi sírhalmok. A magyarországi kunhalmok a régészeti vizsgálat alapján a kunoknál sokkal régebbiek. Koruk a vaskor elejétől a népvándorláskorig terjed (i. e. VI—i. sz. IV. sz.). A Papharaszt név alatt ismert szép erdőcske arra utal, hogy ez a terület az egyház jövedelmét képezte. A Gajaszoros és Szeles árok barlangjával együtt a hajdani török tábornak adott helyet. Szeles nevét onnan vette, hogy rettenetes erejű szél fúj benne, amely veszélyes is lehet és már a hangja is félelmetes. A Várhegy vigyázóhely volt a régi hadjáratok alatt, őskori földvárat takar. 1960—1962-ben római kori emlékek kerültek itt elő. A Szilvakút, Aszókút, szilvás terület, ahol