Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

régi római téglákat és pénzeket találtak. Ereszvén a községtől északnyugatra fekvő, igen sűrű erdő. A marhákat, mint biztos menhelyre, ide eresztették. Juhállás a községtől északkeletre fekvő dűlő neve. A hajdan nagyban tenyésztett juhok nyughelyéről vette a nevét Bárnevolna délnyugatra fekvő dűlő neve. Eredetét, mint a határban a legrosszabb föld, terméketlen voltáról vette. Régi felosztás szerint még 1865-ben is egyházi és községi hivatalnokok konvenciós földjéül osztották ki/' Egyéb helynevek: Vaskapu (itt volt Mátyás király halastava és a Gaja-patak mesterséges medre, ennek a Vaskapu volt a zsilipje. Másik monda szerint a törökök építették). Gyopáros hely (a fehérvári út mellett, a Keresztesről a Tatárkő felé menő út mellett). Hajdú-vágás (1717). Borsó földek (1717). Palotai bor-hordó útig (1717). Kertekaljai dűlő (1856). Kertek alja (1881). Hegyoldali dűlő (1856). Túlsó laposi rét (1856). Lapos (legelő 1881). Két rét közti dűlő (1856). Kenderföld (1856). Felső Sárrét (1856). Káposztáskert (1856). Káposztáskertek (1881). Káposztás (1893). Krumpli föld (1856). Alsó Sárrét (1856). Alsó sárrété (1881). Csonka dűlő (1856). Szőlők alatti dűlő (1856). Kozmái dűlő (1856). Csákberényi úton alul (1856). Vízmosási dűlő (1856). Erdők aljai dűlő (1856). Homokos (1856). Gányásaljai rét (1856). Gányás (1881). Határtó (1856). Büdös forrás (1717). Büdöskúti rét (1856). Büdöskút (1864, 1893). Urasági ökörmező (1856, 1881). Helységrét (1856). Falu rétje (1881). Aszói erdő (1856, 1881). Alájáró dűlő (1856, 1881). Várhegy út (1856). Várhegyalja (1856). Várhegy (1864, 1881). Aszókúti dűlő (1856, 1864). Ökörtilos (1856). Felső várhegy erdő (1856). Téglaház körüli gödrök (1856). Keresztdűlő (1856). Pótlásföldek (1856). Szilasi dűlő (1856, 1881). Kastély alatti uradalmi dűlő (1856). Csirkerét (1856). Csirkehát (1893). Dinnyeföld (1856, 1881). Papharasztaljai dűlő (1856). Hegynek járó dűlő (1856, 1881). Fűzfásmalmi dűlő (1856). Magtármelléki dűlő (1856). Kastélymelléki dűlő (1856). Mácsonya (1856). Peresi (pörösi) dűlő (1856, 1881). Szilvágy (1717, 1856). Gajai rét (1856). Gajai dűlő (1856). Jágerházi dűlő (1856). Aranyhegy (1856, 1881). Kövecseshegy (1856, 1881). Középhegy (1856). Öreghegy (1856, 1881). Palántásrét (1856, 1881). Malomalja (1864). Műrét (1893). Halastó (1893). Feketekút (1893). Rákhegyi út (1893). Sóstó (1893). Igari hegyoldal (1893).

5 A község történetére vonatkozó első okleveles adat 1227-ből származik. Ekkor Dyonisius nádor Csurgó földjét Rajnáid comesnek ítélte oda.

(i 1236-ban IV. Béla király Uman (Wman) latin hospesnek a fehérvári várhoz tartozó Csurgó földjéből (terra Chyrgov) két ekealját adományozott örök jogon, egy malommal, a hozzá tartozó kaszáló harmadával és 40 hold szőlőművelésre alkalmas földdel.

7 Károly János adatai szerint Csurgót a fehérvári keresztesek II. Endre királytól kapták adományként. Az adománylevelet 1324-ben Róbert Károly átírta, megerősítette, illetve a keresztesek kérésére hiteles másolatot adott ki.

8 A közeli Csókakő várát a tatárjárás után a Csák nemzetség tagjai építették. 1323-ban a vár még Csák Péter és István birtoka, akiktől a király néhány év múlva megszerezte. 1327-ben Róbert Károly Mórt is megszerezte Csanád püspöktől és Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1333-ban Csurgó már plébániás helyként szerepel.

9 1430-ban Zsigmond király Csókakő várát Rozgonyi István temesi főispánnak zálogosította el. 1439-ben Albert király Rozgonyi Istvánnak és