Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Év magyar német szlovák horvát szerb illír ,

sokác

\ bunyevác egyéb 1920 % 2765 68,1 569 14,0 75 1,8 6 0,1 63 1,0 ? ? 516 14,1 1930 % 5008 87,9 320 5,6 70 1,2 238, 4,1 54 1,0 1941 % 95,6 2,4 0,5 1,2 A táblázathoz meg kell jegyezni, hogy sokác, bunyevác csak az 1930-as és 1940-es népszámlálásban szerepel, viszont az 1900—1920-as népszámlálásnál megjegyzik, hogy az „egyéb" rovatba tartozók zömmel illírek. Ami a nemzetiségeket illeti, a statisztikák valószínűleg itt sem tükrözik pontosan a valóságot. Az majdnem biztos, hogy az új bevándorlók túlnyomórészt magyar anyanyelvűek, de a délszálvok hirtelen apadása az első világháború után nyilván az általános nacionalista hullámot tükrözik. Ugyanakkor feltűnő (ha nem is sokan, de néhányan) 1920-ban egyszerre szerb anyanyelvűeknek mondják magukat. A múlt század végén a plébános szerint a németek a legszorgalmasabbak, az „illírek" és a magyarok kevesebb gonddal művelik földjüket. Ugyanakkor az illírek közül sokan munkátlanul, csupán halászattal foglalkozva élik le napjaikat, de „lelki és világi elöljáróik"-kal szemben tisztelettudóak. Ebben az időben még népviseletben jártak.

300 Arról, hogy a nemzetiségekkel megkülönböztetően bántak volna, semmi adatunk nincs. 1913-ban a választók aránya: magyar 58,0%, német 18,9%, szlovák 2,2%, egyéb 20,8%.

301 Ha összehasonlítjuk ezeket az adatokat az 1910-es népszámlálással, úgy azt találjuk, hogy a magyar választók aránya valamivel kisebb mint a lakosságé. A délszlávok semmiféle egyesületéről, újságjáról tudomásunk nincs. Egyetlen nacionalista megnyilvánulásuk az első világháború alatt történt (amiről feljebb írtunk). 1924-ben a főispán szerint várható a délszlávok kivándorlása Jugoszláviába, de ehhez szükséges áttérniük a görögkeleti vallásra,

302 de arról nincs semmi adatunk, hogy valóban történt-e kivándorlás. Igaz, 1941 után újra megerősödik a nacionalista hullám, mégis jellemző, hogy 1941-ben a 138, még magát sokác anyanyelvűnek valló közül csak 3 vallja magát sokác nemzetiségűnek.

303 Bár lényegesen kisebb a német anyanyelvű csoport, mégis már 1929. február 17-én megalakul a Német Népművelési Egylet 74 taggal.

304 Bár ez még a német fasizmus uralomra jutása előtt történt, mégis 1931-ben szükségesnek tartják megjegyezni, hogy „teljesen hazafias működésű egylet."

300 Viszont 1943-ban működik egy Német Népi Helyi csoport.

306 Igaz, hogy csak 4 példányban, de előfizették a községben 1926-ban a Neues Politisches Volksblatt-ot.

301 A német nacionalista hullám ellenére 1941-ben a 313, magát német anyanyelvűnek valló közül csak 92 vallja magát német nemzetiségűnek.

300 Ez azt mutatja, hogy ha volt is hatása a hitlerista propagandának, de ez nem volt különösen nagymértékű. Különösen érdekes ez olyan községben, ahol a nyilaskeresztes párt — mint láttuk — rendkívül erős volt. Azt,