Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

hogy a község lakossága mennyire különböző társadalmi rétegre tagozódott, mutatja a községben működő rendkívül sokféle egyesület. A különböző társulatok megalakulása már közvetlenül az abszolutizmus bukása után megkezdődik. Az egyesületek alapszabályai majdnem minden esetben hasonlóak. Az új tagok bevételét ajánlásoktól teszi függővé. Az első egyesület az Érdi Olvasóegylet, mely 1872-ben alakult, de 1877-re megszűnt. Nem tudjuk a Polgári Olvasóegylet megalakulásának időpontját, de ennek 1931-ben 120 tagja van. 1873-ban engedélyezik a Népkört. 1885-ben alakul a falusi életre oly jellemző Tűzoltóegylet. 1901ben alakul az Érdi Cassino, melyet a község plébánosa alapít. A fővárosi kaszinók mintájára működhetett, jellegzetes értelmiségi egylet lehetett. Életképességére utal, hogy 1931-ben saját épülettel, kerthelyiséggel, teniszpályával, könyvtárral rendelkezik és 130 tagja van. De az egyesülési kedv újabb eredményeket hozott. 1910-ben megalakul az Érdi Üjfálusi Cassino, és még az első világháború előtt az Érdi Temetkezési Egylet. Az első világháború után a község sajátos fejlődése számos újabb egyesület alakulásához vezetett. így a „keresztény kurzus" jellemző egyesületei az 1923-ban alakult „Érdi Katolikus Kör". Elnöke természetesen a mindenkori plébános. 1931-ben 130 tagja volt. Hasonlóan a rendszer támogatása a célja a Leventekörnek (1925-ben alakult) és az 1940-től működő Polgári Lövész Egyletnek, valamint az Érdi Katolikus Ifjúsági Egyletnek (1935-ben alakult). Ennek vezetőségi tagjai többek közt papok, pedagógusok és 4 állás nélküli értelmiségi szerepel. 1941-ben a KALOT is alkot helyi szervezetet Érd Ófaluban (ez a szervezet 1943-ban külön labdarúgó-szakosztályt is létesít). Ebbe a csoportba sorolható az 1935-ben induló Országos Frontharcos Szövetség Érdi Csoportja és 1938-tól a Magyar Keresztényszocialista Vasutasok Országos Szövetségének érdi csoportja. Aránylag későn, 1939-ben (21 évvel az I. világháború befejezése után) kezdi meg működését a Hadiözvegyek és Hadirokkantak Nemzeti Szövetségének fiókja. Alakulnak ezeken kívül néhány réteg érdekét védő egyesületek is. Így 1940-ben a Gazdasági Népház (a Magyar Gazd. és Földművesszövetkezet fiókja). Rendkívül fontos, hogy 1928-ban az Érdi Ipartestület is megalakul, mely bizonyos hatósági jogokkal is rendelkezik. Célja az iparosok és segédek közti rendezett viszonyok, tanoncügy, iparosok és tanoncok közti súrlódások elintézése, nyilván az iparosok érdekeinek megfelelően. Az iparosok működését lett volna hivatva előmozdítani az Érdi Önálló Iparosok Társasköre, mely 1935-ben alakult, és melynek megalakulásakor már 300 tagú iparos társadalomról beszélnek. 1931-ben működik 200 taggal az Iparosok és Kereskedők Köre. Természetesen alakul már sportkör is, még 1919-ben „Érdi Sportklub" néven, de 1933-ban külön is megalakul az Érdligeti Sportklub. Sajátságos egylet az Érdligeti Háztulajdonosok Egyesülete, amelyik alakuló ülését 1932-ben a Lipótvárosi Casinóban tartja. Az igazgatótanács tagjai közt olyan embereket is találunk, mint Eckhardt Tibor, az ismert politikus, de az alakulás helye arra mutat, hogy egy kimondottan nagypolgárokból álló társaságról van szó. Az egylet célja az alapszabály szerint, hogy Érdligetet megismertesse a nagyközönséggel. Hasonló az 1933-ban megalakult weekend-telepi Telektulajdonosok Egyesülete. Ennek alakulá-