Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
megengedte. Az erről szóló iratoknak pedig már a bíró kezében kell lennie. Tokits Alexa az uradalmi hajdúra és vadászra fejszét emelt. Amikor az egyik megyei foglár, Tolnai Vince házánál megjelent, ott több érdi lakost talált, akik bejelentették, hogy őket többé a megye nem fogatja el, mert ők mindig együtt lesznek, és egymást védeni fogják. 1 " Február 13-án a főispán értesíti az alispánt, hogy Érdre karhatalom érkezik Pestről, ezért a megyei bizottság működésének megkezdését felfüggeszti. 176 Mindezekből az iratokból úgy látjuk, hogy bár a község lakói zömmel délszlávok, mégis a forradalom kezdetén a forradalom ügyének lelkes hívei. Az utolsó iratokból viszont úgy látszik, hogy a horvát propagandának is volt hatása a községre. Bár 1848 szeptemberében Jellasics csapatai nem érték el Érdet, 1849 januárjában Windischgraetz hadainak bevonulásából is igyekeznek hasznot húzni. Az is világosan látszik, hogy így a zavargások tovább is tartanak, mint máshol az országban, ami feltehetőleg abból is következik, hogy a császári politika következtében a szláv lakosság a megszállás után nemzetiségre való tekintettel Jellasics ígéretétől várja a megmaradt földesúri jogok megszüntetését. A zavargásokat azonban az osztrák megszálló hatóság még kevésbé tűri, mint a magyar. Bár nincs adatunk a mozgalom elfojtásáról, mégis nyilván sikerül ez, mint másutt az országban. A szabadságharc idejéből még arról van adatunk, hogy Kutyera Imre érdi vendégfogadósnál 64 beteg katonát szállásoltak el január 3-tól 10-ig (nyilván császáriak). A fogadós panaszkodik, hogy szénáját, zabját, zsúpját, 25 lepedőjét elhasználták, illetve eltüzelték, borát megitták. Először február 14-én kér 3439 forintot, majd márciusban részletesen felsorolja kárát. 1 " (Ez viszont főként azért érdekes, mert megtudjuk, hogy a mezőváros jelentős fogadóval rendelkezik.) Az abszolutizmus korának — mint országszerte minden faluban — legnagyobb poblémája az úrbéri pátens végrehajtása. 1850-ben Érden adóelmaradás nem volt, és földesúr részére előlegezték az úrbéri kárpótlást, 1417 forint 30 krajcárt. 178 A fő problémát Érden az okozta, hogy — mint láttuk — az uradalom 47 4 / 4 telket vett számba. Már feljebb beszéltünk róla, hogy ez a valóságban 76 25 /32 teleknek felelt meg. Mi sem természetesebb, minthogy az uradalom mindössze 47 V 4 telket óhajtott a jobágyoknak átadni (egyenként 22 m. hold szántóval), a többit (tehát jóval több mint felét a jobbágyok kezében lévő földnek) legfeljebb maradvány földnek ismerte el. Az 1857-es felmérés „belsőségben, szántókban, rétben, halastónak becsült feltört rétben" összesen 5719 m. holdat mutatott ki. Az úrbéres házas családfők száma 261. Legelőilleték 1 telek után 2 i / 2 hold. 1862-ben jelentik, hogy az úrbéri egyezséget a kisebbség nem fogadta el, „ha már 24 év óta folyó pernek az egyessség által vége nem vettetik, s a tagosítás 1863-ban be nem következik, mindnyájan okvetlenül tönkre fogunk jutni". 1862-ben véglegesen elismeri a bíróság, hogy a földesúr ű /sa telekhányadokat i U telekként kezelt. Tehát az uradalom itt is elismeri, hogy
