Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

1 uradalmi telek 52

/32 úrbéri telek. Elismerték azt is, hogy ezt a 76 35

/32 úrbéri telket 261 házas család birtokolja. Eszerint úrbériilletőségként 2687 becsholdat ismernek el, de a parasztság 5719 holdat birtokolt. Tehát a maradványföld 3032 hold. Az egyezség szerint 1903 hold maradványt kapnak a telkesek, valamint 37 hold ajándékot. Legelőilleték telkenként 2 í

/

2 hold. (Ilyen kevés legelőt csak Cecén kap Érden kívül a parasztság Fejér megyében.)

179 A földkönyv 1869-ben készült el. Ez először kétféle telekről beszél. így: Egy úrbéri telek „Érdi telek" Belsőség 1 1,6224 Szántóföld 22 35,7448 Rét 12 19,500 Legelő 2 y

2 4,038 37,5 magyar hold 60,9052 magyar hold Ehhez járul még a telekkönyv szerint 1852 hold maradványföld és 654 k. h. szérű. A birtokkönyv szerint egy telekre 102 m. hold jut összesen. A felmérés végső eredménye — úgy látszik — kissé eltért az 1857-estől. Ez egyúttal az érdi parasztság rendkívüli jómódját tanúsítaná, de ha a jobbágytelkek mozgását nézzük és összehasonlítjuk az 1828-as állapottal és Zách 1863. évi adataival, megváltozik a kép. (Uradalmi telket számolva!) 1828 1863 1869 Egész teleknél nagyobb 2 — 3 Egész telek 3 2 3 3

/

4 telek 4 4 2 V

2 telek 40 15 17 7< telek 75 229 87 Vb telek — 12 25 137 Zách adatai feltétlenül hibásak, hisz egyaránt sokkal több jobbágyot tüntet fel, mint amennyi az úrbéri egyezségben szerepel, másrészt a telkek száma is sokkal több, mint a valóságban. Pedig ő is 100 holdnál nagyobb telekkel számol.

180 Igaz, az összegben 102 m. holdas teleknek még a nyolcada is legalábbis középparasztot jelent!, mégis félreérthetetlenül látszik, hogy a parasztság helyzete romlott. Érdemes olyan tényekre is figyelemmel lenni, minthogy a parasztokat a perben képviselő Szőlősi Pál ügyvédet a közösség jobbágytelekben fizette. A per végére 6 V2 jobbágy telekkel rendelkezik (tehát több mint 600 magyar holddal!). Az „illetményesek" közül a lelkész megtartja egész, a tanító és jegyző V2—V2 (uradalmi) telkét. A rendkívül kis legelőilletéket valószínűleg a hatalmas rétilleték és a nagy beltelek hivatott pótolni. A zsellérek helyzete — mint országszerte — itt is rendkívül súlyos volt a jobbágyfelszabadítás után.