Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Mellette csupán harangláb, tornya nincs. A falun kívül Szent Sebestyén és Rókus tiszteletére kápolna. A budai ferencesek adminisztrálják; a plébános javadalma 247 forint 18 krajcár, 1748-ban.

135 1762-ben a lakosok panaszkodnak a plébánosra, hogy egyetlen német beszédet sem mond, szerbet is ritkán. Cathechesis-t nem tart, és bár jövedelme megvan, nagy ünnepeken collectat tart, melyet saját céljára fordít. A házasulandók kihirdetéséért 1 Rénusi forintot kér. A szomszédos falukból összevásárolt törkölyből pálinkát főz. Gyakran Budára megy és ilyenkor fogatot is a falutól kér.

126 A panaszlevél érdekessége nemcsak az, hogy a falu közössége még a plébánosa ellen is fel mer lépni, ha úgy látja helyesnek, hanem az is, hogy a délszlávok mellett a német anyanyelvűek is egyre nagyobb számban élnek a faluban. Az iskoláról Érden első adatunk 1733-ról való. Mivel a lakosok csaknem valamennyien katolikusok, így természetesen iskolája is a katolikus egyház kezében van. 1733-ban a tanítónak megfelelő háza van. Kertje, kaszálója nincs, földjei nincsenek. 12 köböl búzát kap, melynek helyi pénzértéke 50 dénár, ez évente 6 forintot jelent. Készpénzben 15 forintot kap, mivel kántor és harangozó is. Stólája egyáltalán nincs. Teljes jövedelme 21 Forint. Illendőbb megélhetésre 80 forintot ítélnek meg számára az összeírok.

127 A tanító 1738-ban Perpenics Ferenc,

m javadalma 31 forint 30 krajcár. 1770-ben Hadveczky József a tanító, kb. 20 tanítványa van, télen elemi ismeretekre oktatja őket. Jövedelme összesen 5 mérő gabona.

129 1781-ben 40 fiú és 15 leány jár az iskolába.

130 A II. József-féle népszámlálás idején az 1—12 éves gyermekek száma 244, tehát ezeknek kevesebb mint egy negyede jár iskolába. Ez az arány még Fejér megyei viszonylatban is a legrosszabbak közé tartozott.

131 1783-tól a tanító jövedelme a possessiotól fix természetbeniek. A komin unitástól 2 szobás hajléka van, de egyik a tanterem. „Antiquo modo" tanít, de németül és illírül egyaránt, 60 tanulója van, amiből 18 leány.

132 A Ratio Educationis képzett tanítókat kíván, de semmi nyoma annak, hogy az érdi tanító bármiféle továbbképzésben részt vett volna.

133 1841-ben már télen 90 fiú és 63 leány, „nyáron" 53 fiú és 30 leány jár iskolába (tehát még mindig elég kevés). Az iskola nagyon szűk és nehéz fűteni. Fülöp városban iskola sincs. A padokat az uraság csináltatja, a tanszerekkel a szülők látják el a gyerekeket, a szegényebbeket a plébános. Ekkor már 2 tanító működik, mind a kettő praeparandiát végzett, s erről bizonyítványuk is van. A tanító a helységtől 40 forintot, a segédtanító 20 forintot kap. A tanító minden zsellértől 30 krajcárt, minden telkes jobbágytól fél pozsonyi mérőt, minden szőlősgazdától 8 icce mustot kap. Tanítanak hittant, bibliai históriákat, olvasást, írást, számvetést, egyházi éneket magyarul, rácul, németül.

134 A következő évben újra megjegyzik a hivatalos iratok, hogy a „katolikus iskola szűk volta miatt alkalmatlan".

135 összevéve megállapíthatjuk, hogy a község iskolaügye elhanyagolt állapotban volt. Maga az a tény, hogy egy mezőváros egyetlen iskolával