Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

rendelkezik, ahol még a század közepe felé is csak két tanító működik, nem éppen egyedülálló jelenség és nem lényegesen rosszabb a legtöbb mezővárosnál. Valószínű az is, hogy az iskola már nemcsak két helyiségből áll, melyből az egyik a tanítólakás, de nyilván nem alaptalan, hogy az iskola szűk. Már nem emlegetik a szülők által gyermekük után fizetendő díjat, de a képesítővel rendelkező tanítók ellátmánya igen szerény, és ennek megfelelően az iskola tantárgyai is szűk körűek. Szó sincs földrajzról, történelemről, természetismeretről, gazdasági ismeretekről. összevéve úgy tűnik, fél évszázad alatt javult az iskola helyzete. Szociális kiadások ebben a korszakban alig léteztek, de 1838-ban az árvapénzből 6 árvának adnak 44—106 forintos segélyt.

136 Közismert, hogy Érd már a római korban fontos útvonal mellett feküdt. Ennek a „római útnak" felújítását tervezik már 1814-ben. Ez volt egyúttal a tétény—ercsi postaút, tehát a Budapest—pécsi út egyik szakasza. Ekkori megállapítás szerint a régi útnak még látszanak nyomai, de ez nehezen helyreállítható. A tervezet pontosan jelöli ki az új út nyomvonalát, mely nagyrészt a község határában menne.

137 Csak 1825-ben jelenti a megyei közgyűlésnek a részletes terveket Szűts Lajos szolgabíró. Az általa kijelölt földmérő úgy tervezte, hogy lapályosabb helyen árkok közé szorítja az utat. Hegyes vidéken 4 ölnyi szélességben meg kell hordani kaviccsal, ahol pedig a víz átcsap rajta, meg lehetne foltozni. Következő évben pedig azt jelenti, hogy a munkák megkezdődtek.

138 Ugyancsak 1825-ben jelenti a főszolgabíró, hogy a bentai töltései lévő hidak közül kettőt meg kell javítani, hármat pedig megszüntetni Következő évben jelenti, hogy a két híd elkészült. Építője egy érdi ácsmester, egy kőműves és Geist János kőfaragómester.

131

' 1835-ben már térkép is készül érdi Délfelékről.

140 A területen lévő egyéb népelemek közül érdemes megemlíteni, hogy 1780-ban 3 cigánycsalád (kétkezi munkások) is van, adójuk 1 forint 60 dénár.

141 Érdi nemességről gyakorlatilag nem beszélhetünk. 1809-ben a földesúron kívül összesen 3 nemes család (köztük 1 seborvos és 1 gazdatiszt) él itt. 1818-ban és 1828-ban egyaránt csak a földesúr szerepel a nemesi összeírásban. 1846-ban 1 nemes él jobbágy telken, Mazaréczky Bálint egy úrbéres házhelyet bír, mely után adót is fizet.

143 A kereskedelem is igen kevéssé fejlődik. Ezt tükrözi az is, hogy összesen 5 zsidó család él 1848-ban a mezővárosban, ezek közül is 3 boltos, 1 seborvos és 1 kocsis (valamennyi család bevándorolt).

143 A katonaság, mint közismert, a nép egyik legsúlyosabb terhe volt. 1788-ban Pribék János (nem tudjuk milyen címen cselekedte) jelenti, hogy verbuvál a megyei helységekben. December 10-én 2 napja Érden van. Nehezen és sok fáradsággal tud csak legényt fogni. Magát a bírót és 5 esküdtet vason tartotta „mert a legények kiállításában eddig nem sörénykedtek és mostan is cselédjeik elugráltatásával magokat bűnösökké tették". Mivel a legényeket később kiállították, szabadon bocsátotta őket. A legények annyira megijedtek, hogy az erdőkben rejtőztek el, és csak akkor hajlandók előjönni, ha Pribék verbunkosaival elhagyja a megye területét.

144 14 FMTÉ 16. 209