Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

ban 2288, 1851-ben 2658 lakosból állt. Közülük 1828-ban 1736, 1851-ben 2000 a református, 1828-ban 542, 1851-ben 650 a katolikus, mindkét évben 8 az izraelita. A gyarapodás tehát II. József korától 1828-ig 33, 1851-ig 55%-os. Minthogy a jobbágyok költözése már rég biztosított volt, a lakosság gyarapodása azt mutatja, hogy legtöbben helyben meg tudták keresni az életfenntartásukra szükséges dolgokat. Komoly arányú elvándorlás sem volt. Az enyingi tiszttartóság nagy uradalom központja volt. 1828-ban a tiszttartóság területén 5429 lakos élt, több mint duplája az enyingi lakosságnak. Ide tartozó ispánságok voltak az újszaszi, szentmihályi, felsőnyéki, fürgedi, németegresi, szálkai, tehát Tolna megyére is kiterjedtek. Fényes mindkét évben kiemeli a földesúr nemesített juhászatát.

70 A 18. századi protestáns valláskorlátozásnak II. József türelmi rendeletével és az 1791-es törvényekkel vége szakadt. A református többségnek 1796 óta saját temploma és papja volt. A helybeli református egyház egyik nagyrabecsült, de jobbágyrendű kurátorának fiaként született itt Bocsor István (1807—1885), utóbb a pápai kollégium nagyhírű professzora,

71 akinek munkásságát legújabbkori jogtörténetírásunk is nagyra becsüli.'

2 A szabadságharc bukását követő Bach vezette neoabszolutista rendszer, természetesen útját vágta a község önállósodási törekvéseinek. Az abszolutista közigazgatás, mely önálló írásbeli feladatkört ruházott a járások élén álló cs. kir. főszolgabírókra, több új járást szervezett, hogy a vidéki közigazgatást közelebb vigye a faluhoz. Nem véletlen, hogy épp a lojális Batthyányak uradalmi központjában létesítette az egyik új járás székhelyét. A hagyomány szerint a járási székhelyet Bozsokon szervezték meg. Azzal, hogy az; eddig, a veszprémi járáshoz tartozó Enying mezőváros 72a önálló járás székhelye lett, teher is háromlott rá, hisz gondoskodnia kellett a járási hivatal és tisztviselők elhelyezéséről. Ezekkel a gondokkal még a századfordulón is küzdött, másrészt azonban ez forgalmassá tette a helységet, és előremozdította polgári gazdálkodását. 1854

j

ben két ügyvéd már Enyingen is működött.

73 Ettől kezdve mindig tartott néhány ügyvéd irodát Enyingen. Igaz, aránylag kevesen maradtak közülük hosszú ideig helyben, így Balassa József 1911—1926, Krisztinkovich Aladár 1876—1901, Bélák István 1876—1911, Rácz Gyula 1876—1900, Weil Ede 1896—1913, sőt, Rácznak fia is itt ügyvédeskedett egy ideig. Legtöbben 2—4 év múlva vagy forgalmasabb helyre tették át irodájukat, vagy más pályát választottak.

74 De 1931-ben 7 ügyvéd is működött itt, jeléül annak, hogy itt meg tudták keresni kenyerüket.

75 2 FMTÉ 16. 17