Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
A lakosság és a házak száma a polgári korban így alakult: Év Lélekszám Házak száma Határa: 1850 1860 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 2658 2841 3491 3996 3455 3634 4156 4880 5082 5247 464 199 335 kh (11 131 hekt.) 15 398 kh ( 8 864 hekt.) A gyarapodás tehát állandó, noha 1870 és 1900 között a puszták egy részét más határhoz csatolták, így a község határa csökkent. A lakosság száma 1869 és 1880 között magasra ugrott, ami a körorvosi szolgálat bevezetésével és a gyermekhalandóság csökkenésével magyarázható. A másik hirtelen gyarapodás 1910 és 1920 között következett be, az érzékeny háborús veszteségek ellenére. Ezt legvalószínűbben azzal magyarázhatjuk, hogy az I. világháború éveiben elvándorlás egyáltalában nem volt, és az élelmiszerrel ellátottság érdekében még igyekeztek is városról falura költözni, az ott lakó rokonokhoz, különösen a hadbavonultak családjai. A házak számának növekedése viszont 1920 és 1930 között ugrásszerű, amikor egy évtized építési kimaradását pótolták, de 1927-ig, a pengő stabilizációjáig a földbirtokosoknak igen jelentékeny, de a parasztbirtokosoknak is kielégítő jövedelme volt, ami az építkezést lehetővé tette. Az uradalom, mely már korábban is földjei egy részét bérbe adta; (pl. Hódospusztán 1500 holdat maga kezelt, 809-et pedig bérbe adott a lajoskomáromiaknak, Enyingen 387 m. hold szántót maga művelt meg, 559 m holdat feles bérletbe adott, Szentmihályfapusztán 351 holdat maga kezelt, 699 holdat feles bérletbe adott), 78 az 1848-as jobbágyfelszabadítás után 783 kat. hold legelőt kénytelen volt átengedni az addig közös legelőből a volt jobbágyok legeltetési jogának kielégítésére a volt úrbéreseknek, akikből utóbb az úrbéri közbirtokosság alakult. 79 1853-ban pedig a földesúri lakóhelynek amúgy sem alkalmas kastélyt kifejezetten leszerelte, ingóságainak egy részét eladta, s ami érték volt benne, Körmendre szállíttatta. 80 1869-ben az enyingi uradalomból bérbe adott 1237 kat. holdat Bibó Dénesnek, 81 akinek utóda Bibó Dezső még 1928-ban is bérlő volt Enyingen. 82 A nőtlen Batthyány, Fülöp herceg halála után testvérének, Ivánnak gyermekei osztoztak a roppant vagyonon. Az enyingi uradalom két leányának, Erzsébetnek és Juliannának jutott. Batthyány Erzsébet még 1841ben férjhez ment gr. Draskovics Károlyhoz. 1855-ben ugyan özvegységre jutva új házasságot kötött Wocher Lajossal, de az ő 1882-ben bekövetkezett halála után, első házasságából született fia, Draskovics József örökölte az enyingi uradalomból anyjára eső részt. Batthyány Julianna 1850-ben gr. Montenuovo Vilmossal kötött házasságot. Az enyingi uradalom kisebb része neki jutott. 83 1895-ben Draskovics József az ő uradalmából 3272 kat. holdat és a hozzátartozó élő és holt felszerelést eladta gr. Csekonics Endrének 1 300 000 forintért. A vételárból levonásba került azonban összesen 562 652 707 697 1031 1108 7677
