Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
1948 őszén országosan megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Etyeken 1949 tavaszán alakult meg a „Dózsa György" termelőszövetkezeti csoport. Tagjai a telepesek közül kerültek ki, s ennek ellenére a járás egyik legjobban szervezett közösségévé fejlődtek, 1952-ben a richárd-pusztai „Szabad Föld" termelőszövetkezeti csoport csatlakozott a „Dózsa" kollektívájához. 1955-ben 939 kat. hold szántót, 11 kat. hold gyümölcsöst, 173 kat. hold rétet és legelőt, valamint 15 kat. hold erdőt művelt a termelőszövetkezet tagsága. Megtorpanások és visszaesések jellemezték a mozgalmat, 1955 tavaszán újabb lendületet vett a mezőgazdaság átszervezése. Ekkor alakult meg az „Aranykalász", a „Béke", az „Alkotmány" és az „Üttörő" termelőszövetkezeti csoport. 1956 januárjában a megszűnt „Ezüstkalász" tszcs tagjai közül 8 család 75 kat. hold földdel a „Béke", 7 család 59 kat. hold földdel az „Aranykalász" termelőszövetkezetbe kérte felvételét. A községben működő termelőszövetkezetek munkáját segítette a gépállomás is. 25 erőgép végezte a talajművelés jelentős részét, a nyári betakarítási munkákat 13 cséplőgép biztosította. Kezdetben az egyéni gazdák bizalmatlanok voltak a gépállomás munkájára, a lassan oldódó feszültség bizonyítéka, hogy 1954-ben már 183 egyéni gazdaság vette igénybe a gépállomás munkáját. 11 ' A művelődési viszonyok alakulása szempontjából döntő jelentőségűnek bizonyult az iskolák államosítása. 1948 augusztusában közös igazgatás alá került a római katolikus, a református (a telepesek sürgetésére 1946ben szervezték újjá), a bot-pusztai és a richárd-majori népiskola. Az Etyeki Állami Általános Iskola 1948. szeptember 1-én 11 nevelővel kezdte meg működését. 516 tanulója 11 tanulócsoportban sajátította el a tananyagot. A személyi és tárgyi feltételek a község anyagi erőforrásainak függvényeként javultak. 1950—1951-ben a tantermek felében még nem volt villany. Jelentős volt a tanárok személycseréje is; 1954 őszén 7 nevelőt helyeztek a községbe, a tantestület létszáma 18-ra emelkedett. Gondot okozott, hogy a 14 tanulócsoport oktatásához nem volt elegendő tanterem, 2 tanulócsoport oktatását csak délután tudták biztosítani. 5 szakkör — rajz, zene, biológia, háztartási és repülőmodellező — működött az iskolában. A tankötelezettséget a szülők egy jelentős része fegyelmezetlenül vette tudomásul, gyermekeiket a tavaszi és az őszi munkák időszakában nem járatták rendszeresen iskolába. Részben ennek lett következménye, hogy az iskola tanulmányi átlaga nem érte el, illetve alig haladta meg a közepest. liCi Az iskolán kívüli népművelés, a felnőtt lakosság oktatásának központja a kultúrotthon volt. Színjátszó- és tánccsoport is működött a községben. 1955. december 19-én megalakult az Etyeki Traktor Sportkör. Tagjainak jelentős részét a gépállomás és a borforgalmi vállalat adta, s 1956 tavaszán labdarúgó-, röplabda- és asztalitenisz-szakosztály kezdte meg tevékenységét. Az egészségügy területén pozitív hatást gyakorolt az 1948-ban felállított szülőotthon. Kezdeti nehézségek után igen jól teljesítette feladatát, s a szülő anyák idegenkedése is feloldódott. 1955 elejéig 310 szülést vezettek le a szülőotthonban. Gyermekágyi megbetegedés nem fordult elő, csupán 2 csecsemő halt meg fejlődési rendellenesség következtében. Romhányi Dezső körzeti orvos vezetésével hatékonyabbá vált az anya- és csecsemővédelem. 117
