Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
1956 októberében az elkövetett jogtalanságok, törvénysértések felkorbácsolták az indulatokat. Ennek ellenére az ellenforradalmi törekvéseknek bázisa nem alakult ki a községben. Október 25-én megalakult Nemzeti Bizottság sem lett a helyi ellenforradalmi erők központja. Tagjai a községi tanács végrehajtó bizottságával együttesen vitatták meg a feladatokat: a közbiztonság, a közellátás megszervezését, valamint a mezőgazdasági munkák biztosítását. Ez utóbbi bizonyult a legégetőbb problémának, mert a termelőszövetkezetek sorra feloszlottak, illetve 1957 tavaszától a tagok jelentős része az egyéni gazdálkodás mellett döntött. 118 A politikai konszolidáció kibontakozását elősegítette a Magyar Szocialista Munkáspárt községi szervezetének létrejötte, s mind erőteljesebbé vált a párt politikája iránti bizalom. Az 1956-ig elkövetett hibák, jogtalanságok felszámolása is pozitív hatást gyakorolt, a beszolgáltatás megszüntetése fellendítette a termelési kedvet. A politikai és gazdasági kibontakozás eredményei már 1957 tavaszán jelentkeztek, a néhány hónappal korábban a termelőszövetkezetek feloszlatását követelők kisebbségb en maradtak. Három termelőszövetkezet: a „Béke", a „Kossuth" és az „Új Élei" kezdte meg tevékenységét. Eredményes munkájukat a termésátlagok is bizonyították. 119 Termésátlag Egyéni Termelőszövetkezetek gazdák Béke Kossuth Űj Élet Búza 9 q 28 kg 10 q 33 kg 10 q 35 kg 8 q 61 kí Rozs 6 q 4 kg — — 8 q 16 k| öszi árpa 11 q 18 kg 6 q 28 kg 11 q 4 kg 15 q 33 k£ Tavaszi árpa 10 q 43 kg 8 q 50 kg — 7 q 38 kj Zab 8 q 12 kg 7 q 23 kg 4 q 3 kg 8 q 22 k| 1958. január 1-én a termelőszövetkezetek 1030 kat. holdat műveltek, az egyéni gazdaságok száma meghaladta a háromszázat. A termelőszövetkezeti mozgalom vezetői döntő súllyal az 5 kat. holdon aluli gazdák körében végzett felvilágosító munkát tartották elsődlegesnek, ezen réteg megnyerése sikeresnek bizonyult. 94 gazda kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. 1959 tavaszán új termelőszövetkezet, a „Búzakalász" kezdte meg működését, a „Kossuth" és a „Béke" fúziója már az erők egyesítésének felismeréséből fakadt, s létrejött az „Új Barázda" termelőszövetkezet. Az egyesítő mozgalom élén a helyi vezetők álltak. Kezdeményezésükre 1960. január 1-én létrejött a három termelőszövetkezetet egyesítő „Vörös Hajnal" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A 3100 kat. holdon gazdálkodó nagyüzem önálló működésének 15 éve alatt jelentős eredményeket ért el. Fejlődése kihatott a településre, a lakosság életszínvonalának alakulására. Az 1970-es évek közepén egyre erőteljesebben jelentkező gazdasági recesszió további összevonást tett szükségessé, a községgel szorosan egybekapcsolt termelőszövetkezetet a bicskei „Egyesült" Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez csatolták. Az összevonás pozitív hatása mellett bizonyos negatív tendenciák erősödtek fel az elmúlt években, megnőtt a lakosság belső migrációja. Napjainkban a népesség megtartása a tanácsi vezetők egyik alapvető politikai feladata.
