Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
tési viszonyok romlása a szőlőművelő községben (a szőlőterület: 850 hold) sajátos módon jelentkezett, a borkészletek felhalmozódtak, több ezer hektoliter bor vált eladhatatlanná. Ennek lett kövekezménye, hogy jelentős adóhátralékkal rendelkeztek. 1931. március közepén az adótartozás meghaladta a 116 ezer pengőt. A tetemes adóhátralék felduzzadását helyi tényezők is befolyásolták. Nevezetesen: 1929-ben fagykár, 1930-ban jégverés sújtotta a környéket. Igen alacsony volt a bor felvásárlási ára is; 8—10 filléres literenkénti árért készleteiket nem adták el a bortermelők. Az év végéig tovább súlyosbodott a helyzet, az adósságállomány 116 ezerről 160 ezer pengőre emelkedett. Az összes adózó (1098 fő) közül csupán 480-an fizettek adót. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy adótartozásaikat nem egyenlítik ki, sőt, a kormány az adóhátralékot el is törli. Súlyos helyzetbe kerültek a vagyonváltság-földek tulajdonosai — 377 fő —, tekintettel arra, hogy a részletfizetéseket nem teljesítették. Az adóhátralékok kivizsgálásával megbízott Székesfehérvári Pénzügyigazgatóság megállapította, hogy „Etyek község német ajkú lakossága nemzetiségi izgatás következtében tudatosan, államellenes célzattal nem hajlandó az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek . . . anyagi tehetségéhez mérten eleget tenni". Széchényi Viktor főispán a pénzügyigazgatóság állásfoglalását nem tartotta kielégítőnek. További vizsgálatot rendelt el. A váli járás főszolgabírája a helyi viszonyokat árnyaltabban ítélte meg, egyértelműen nem a német ajkú lakosságot tette felelőssé, hanem felhívta a figyelmet a szociáldemokrata párt helyi csoportjának agitációjára is. 83 Eredményesen kezdte meg tevékenységét 1931 márciusában a szociáldemokrata párt. A szervező munkát megkönnyítette, hogy az 1920-as évek elején jelentős helyi csoportja volt a pártnak. Most, a gazdasági válság mélypontján a társadalmi feszültségek elmélyülése teremtett kedvező helyzetet a helyi csoport munkájához. A pártközponttal rendszeres kapcsolatot tartó csoporthoz iparosok, földművesek, napszámosok csatlakoztak, 6—8 fő vett részt a Budapesten tartott agitátorképző tanfolyamon. A 11 főből álló vezetőséget 3 kőművessegéd, 1 cipészmester és 7 napszámos alkotta. Programjuknak helyi sajátosságot az adott, hogy a tagok többségét alkotó földhözjuttatottak érdekeit képviselve az annuitás megtagadásával a párt célkitűzéseinek megfelelően jártak el. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy „csak össze kell fogni.. ., akkor a hatóságok a tömeg akarata elől meghátrálnak". 8 ' 1 A földművesek, napszámosok, szociáldemokraták közös fellépésétől tartó adminisztráció újabb vitézi telkek kialakítását tartotta célszerűnek, „mert a vitézek hazafiasán gondolkodó és fegyelmezetten viselkedő csapata a már teljesen elnémetesedő etyeki magyarságnak visszaadhatná a nemzeti öntudatát, és alkotna egy, a nemzeti szempontból megbízható réteget." Természetesen az idézett vélemény erősen antiszociális jellegű, s nem a fennálló feszültségek megoldását, hanem további elmélyülését eredményezte volna, mert a vitézi telkeket a részletfizetést megtagadó földhözjuttatottak területeiből akarták kialakítani. Fizetési nehézségekkel kellett szembenéznie a községi elöljáróságnak is. A községi háztartási alap a válságos években deficitesnek bizonyult. 1930 februárjában 8 ezer, majd júliusban 4 ezer pengő kölcsönt vettek fel a Bicskei Takarékpénztártól, de a kölcsön csak ideiglenesen enyhítette a
