Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

teímiségit találunk az alapítók között. Á végrehajtó bizottságban 6 gazdálkodó, 2 kereskedő és borügynök, 1 iparos, 1 értelmiségi, a póttagok között 3 gazdálkodó, 2 kereskedő és borügynök foglalt helyet.

80 Az MNNE megalakulása után elsősorban kulturális területen tevékenykedett, ezért is összpontospult a vallás- és közoktatásügyi minisztérium figyelme a kisebbségi tankötelesek anyanyelvi oktatására. Fejér megye német községeiben a tanulók az elemi iskola 2. osztályában kezdték meg német nyelvű tanulmányaikat; anyanyelvükön írtak, olvastak és a hittant is anyanyelvükön hallgatták. Etyeken is C-típusú nemzetiségi oktatással találkozunk; ebben az iskolatípusban a magyar nyelv nem szorult háttérbe, mert valamennyi tantárgy tanterv szerint előírt anyagát magyar nyelven dolgozták fel. Hasonló volt a helyzet a váÜ járás valamennyi német ajkú községében, így Diósdon (az összlakosság 46,2%-a német), Mányon (22,8%), Száron (76%), Üjbarok községben (96,6%), Vértesacsán (80,8%), Vértesbogláron (86,3%). A felsorolt községekben a r. k. istentisztelet nyelve zömében német nyelvű. Etyeken csupán a nemzeti ünnepeken, a vasárnapi csendes misén és kettős ünnepek második napján a nagy misén volt magyar nyelvű az istentisztelet. A járás területén Vértesbogláron tartották kizárólag német nyelven az istentiszteletet, Száron csak a Szent István-napi és a március 15-i volt magyar nyelvű.

81 1931. március 5-én kántortanító-választásra került sor Etyeken, a korábbi kántortanítót Balassa (Babi) Rezsőt a székesfehérvári egyházmegye elmozdította állásából, mert a német lakosság körében a pángermán eszméket terjesztette, s az 1927-ben megszervezett leventezenekart jobboldali célkitűzéseknek rendelte alá. A leventezenekar tevékenységének felülvizsgálata során a váli járás leventefelügyelője a pénzkezelés terén szabálytalanságot tapasztalt. Erre Balassa kétségbe vonta a rézfúvószenekar egyesületi jellegét, azt magánzenekarként kívánta működtetni. Így akarta kivonni rézfúvósait a járási és megyei hatóságok felügyelete alól. Ealassa eltávolítása minden korábbinál erőteljesebben hozta felszínre a német ajkú lakosság és a pángermán törekvések kapcsolatát. Polarizálta a község felekezeti és politikai vezetőit is. Tőke István r. k. plébános Balassa menesztését az eseményeket megelőzően is sürgette, ezért a hivők egy jelentős részével összeütközésbe került. Állandósult a plébános és Balassa hívei közti ellentét, s a konfliktus a kántortanító-választás napján nyílt ellenállásba torkollott. Teller György és társai szervezetten léptek fel, mintegy 800—1000 fős tömeg élén gyülekeztek a templomkertben és a templom előtti téren. A választást megelőző napokban feléledt az országgyűlési választások elengedhetetlen kelléke, a kortesbor és kortesvacsora. Ily módon jelentős tömeget vonultattak fel maguk mögött, s meg is hiúsították a kántortanítóválasztást. Inzultálták Tőke István plébánost, Lakatos Frigyes bicskei és Gáger József biai plébánost is. Az események meglepték az egyházmegye és a megyei adminisztráció vezetőit. Széchényi Viktor főispán a váli járás főszolgabíráját rendelte a helyszínre, a székesfehérvári II. csendőrkerület parancsnoka pedig megerősített járőrt vezényelt a községbe. Nem hátráltak meg az egyházmegye vezetői, Balassa Rezső eltávolítását kimondó határozatukat nem vonták vissza. Annak ellenére sem,