Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

Az abszolutizmus időszakában kibontakozó tőkés fejlődés nem maradt hatás nélkül; a paraszti társadalom igen jelentős átrétegződésére került sor, amelynek kezdete a jobbágyfelszabadítás kodifikálása volt, majd annak gyakorlati végrehajtását tartalmazó 1853. évi úrbéri pátens a kisparaszti gazdaságokat is megszabadította a feudális béklyóktól. Etyek földesura, a székesfehérvári káptalan és a tegnapi jobbágyok egyaránt érdekelve voltak az úrbérrendezés mielőbbi befejezésében, jóllehet elevenen élt emlékezetükben a harmincas évek második felében megkezdődött, s egy évtizeden át eredménytelenül folytatott elkülönítési per, most az érdekeltek igen gyorsan közös álláspontra helyezkedtek, földesúr és parasztok „békés egyezsége" azt eredményezte, hogy 1856-ban már be is fejeződött az úrbérrendezés. Gazdasági eredetű indítékok is motiválták a birtokrendezést, egyrészt a krími háború ismételten tartós és jó piaci lehetőségeket biztosított a magyar gabonának, másrészt a termelés biztonsága elválaszthatatlan volt a birtok biztosításától, a feudális kötöttségektől mentes birtokforgalomtól. 1856-ban meg is kezdődtek a mérnöki munkák, eredményüket az 1859-ben megszerkesztett telekkönyv foglalta egybe.

43 Kiosztásra került: a 69 3

/s úrbéri telek után belsőség belsőség pótlására szántóföld rét és rétföld kenderes káposztás Hold 87 3 1734 832 20 12 Négyszögöl 226 25 450 600 836 342 a 4 % volt contractualis, de megváltott telek után Hold Négyszögöl szántó és kaszáló 194 201 kenderes 2 906 káposztás 1 198 a 175 zsellér családnak belsőség kukoricaföld kenderes káposztás 49 5 1 3 193 379 121 52 Javadalmi földek Katolikus templom Katolikus plébános Katolikus iskolamester Sekrestyés Falu birtoka Községi jegyző -Református lelkész Űj temetők Faiskola Legelő (telkes jobbágyok és zsellérek járandósága 101 egész telek után) 17 95 19 6 53 19 18 2 1 739 355 233 617 184 568 948