Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

jósnak, a földesúrnak.

40 1777-ben ez a bérjövedelem már 550 Ft-ot tett ki/'

6 A gyarapodást, a meginduló és egyre erőteljesebbé váló földesúri majorsági gazdálkodás, és ezzel kapcsolatban a fokozódó robotigény gátolja. Az enyingi jobbágyok keltezetlen, de 1766-ban (azaz a földesúri úrbéri szabályozás előtt) kelt panaszbeadványa azt állítja, hogy most évi 1851 gyalog- és 80 igásrobotot követelnek rajtuk, míg korábban, az összes robotjuk sem tett ki 1792 napnál többet. Ezt a súlyos megterhelést nem tudják elviselni/" A majorsági gazdálkodás fokozódását mutatja, hogy 1776-ban Batthyány enyingi tiszttartója, az eladott gyapjúra előlegként egy óbudai kereskedőtől 32 aranyat, 1779-ben egy bécsi kereskedőtől 100 aranyat vett fel a földesúr nevében.''

8 Az uradalomban 1779-ben 900 szarvasmarha, 1785-ben 5192 birka volt/' Csekély előny, hogy 1788-ban 12 enyingi polgár kapott szőlőtelepítési engedélyt Hódospusztán, a szokásos 5 évi szolgálatmentességgel.''

0 A földesúr — Batthyány József — 1766-ban adott ki úrbéri szabályozást a falu részére. Addig Enyingnek sem urbáriuma, sem szerződése nem volt. Nem is lehetett, hisz nem telepes falu, ahol a szolgáltatást a települési szerződésben kötötték volna ki. Addig a lakosok, akik örökös jobbágyok ,,ki többet, ki kevesebbet robotolt", adtak összesen évi 60 Ft „kapáspénzt" ártány helyett évi 12 Ft-ot, vaj és kappan helyett évi 15 Ft-ot és kilencedet. Az 1766. évi urbárium szerint — ami nagyjából megegyezik Mária Terézia Urbáriumával — minden egész telkes gazda köteles évi 52 napi igásrobotot teljesíteni, éspedig szántást négy ökörrel, fuvart két ökörrel, vagy helyette évi 104 gyalogrobotot végezni. Egy hosszú fuvarra is köteles volt, ennek távolságát, napszámát nem írták elő. Kilencedet adott a föld minden terményéből, bárányokból, méhekből, természetben. Ezenkívül fizetett minden házas lakos évi 1 Ft censust (földbért), minden egész telkes gazda évi 12 csibét vagy ludat, 12 tojást, 1 icce vajat és egy öl „karácsonyfát". A helység határában rét nincs (tehát a régebbi, kevés rétet már felszántották), ehelyett adott az úr az egész falunak 36 kila (kb. 50 kg) alá való földet, és Hódospusztán 12 szekémyi szénát termő rétet. Minthogy a határban szőlőhegy van, a kocsmajog fél évig a helységet illeti. Erdő most nincs, de annyi a nádas, hogy a házak befedésére szükséges anyagot biztosította. Puszta (lakatlan) hely nincs a faluban. A földeket három nyomásban művelték. Az 1768-ban elkészített hivatalos úrbéri tabella szerint a helységben van 143 jobbágy. A jobbágyok közül 8-nak van 54 pozsonyi mérőre való szántója — ezeket 1 egész 7/8 vagy 1 egész 6/8 telkeseknek tekintik, és robotjuk is évi 93, illetve 95 nap igás robot, egynek van 40 pozsonyi mérőnyi szántója, 30-nak van 27 pozsonyi mérőnyi szántója. Ezeket hétnyolcad telkeséknek tekintik, robotjuk is évi 47 és fél napi igásrobot. 103-nak van 13,5 pozsonyi mérőnyi földje, ezek féltelkesek, robotjuk évi 23 és fél napi igásrobot. Ez a számítás terhes, és a robot növelését szolgálja, mert a 13,5 mérőnyi szántó, az csak 6,75 magyar holdat jelent. Az urbárium szövege szerint pedig egy egész telekhez tartozik 22 magyar hold szántó és 10 kaszás rét. Fél telket tehát 11 magyar hold tenne ki. Rét pedig sokkal kevesebb, mindössze 8 jobbágynak van 4 szekeres, 31 jobbágynak van 2 szekeres, l-nek van három szekeres rétje, a többinek a rétje csak 1 szekér szénát terem.