Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek
Erdős Ferenc ETYEK Fejér megye északkeleti peremén fekvő helység lakóinak száma 1980ban 3204. Az önálló tanácsú község területe 5325 hektár, a megye közepes népsűrűségű települései közé tartozik. Az elmúlt évtizedben lakóinak száma több mint 7%-kal csökkent, az elvándorlás fő iránya a főváros és környéke. 1 Halmazfaluból kialakult többutcás szalagtelkes település a Mezőföld északkeleti részén fekszik, a Sajgó-patak jobb partján. 176 m tengerszint feletti magasságban. Központi belterületéhez (172 hektár) számos külterületi lakott hely (Bot-puszta, Dávid-major, Háromrózsa-major, Klementinamajor, Paszkalin-major, Richárd-major) tartozik. Területe egybeesik a földrajzi értelemben vett Etyeki-dombvidékkel. Éghajlata a mezőföldi átlagnál kiegyensúlyozottabb, kissé több csapadék és nagyobb csapadékbiztonság jellemzi. A csapadék évi összege 570 mm. Évi középhőmérséklete 9,5—10 °C, uralkodó szele az északnyugati. A tagolt dombvidék termékeny talajtakarója erősen pusztul. Mezőgazdasági területének mintegy 60%-a a közepesen és erősen erodált területek közé tartozik. Keleti részét túlnyomóan barna erdőtalaj, nyugati felét pedig barnaföld borítja. 2 A helység első okleveles említését 1326-ból ismerjük Ethek alakban. Feltehetően a magyar Etü személynévnek a -k képzős származéka. 3 Etyek a Csák nemzetség Fejér megyei birtokainak része. Károly Róbert 1326-ban a Csák-nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen átvette Chokáku (Csókakő) Keztus (Gesztes), Batorku (Bátorkő) és Cheznuk (Csesznek) nevű váraikat a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt. A felsorolt birtokok között szerepel Etyek falu is. 4 Több mint egy évszázaddal később 1469-ben bukkan fel ismét az okleveles anyagban, Martonvásár határbejárásakor említik Etyeket. 5 A XV. században azonban már a székesfehérvári káptalan birtoka. Háborítatlanul 1541-ig birtokolták a falut, Buda elfoglalását követően a helység a török hódoltsági terület része lett. Buda 1541. évi elfoglalása után a törökök megszállták Fejér megye északkeleti részét, így Etyeket is a budai szandzsákhoz csatolták. Székesfehérvár elestét (1543) követően Fejér megye egész területe rövid időn belül hódoltsági terület lett, az Isztolni Belgrád (Székesfehérvár) központ9 FMTÉ 16. 129
