Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

re nyílt lehetőség. Az intézmény jól felszerelt szertárral és könyvtárral rendelkezett. A polgári iskola 3 évfolyammal indult. Működését a régi, Reisz-féle mozi épületében kezdte meg. A következő évben már végleges helyére került, az általános iskola szomszédságában erre a célra létesült épületben. (Jelenleg a nagyközségi tanács működik ott). Mindvégig Ernőd Róbert volt a polgári iskola igazgatója. Egész sor közéleti tisztséget viselt. Tagja volt az Egyháztanácsnak, elnöke a Népművelési Bizottságnak, tagja a Magyar Nemzeti Szövetség helyi csoportjának, ügyvezető igazgatója az Ercsi Olvasókörnek, gondnoka a helyi Vöröskeresztnek. A tanári, tanítói állásokat pályázat, illetve választás útján töltötték be. A döntés joga az Iskolaszéket, ezen belül Dömötör István plébánost és Gerő István főjegyzőt illette meg. Így kerültek a polgári iskolához fiatal pedagógusokként Zsolt Béla, Brennhofer Hildegard (később Kocsis Vilmosné) Várhidi Erzsébet, Kocsis Vilmos és Paczolay Gyula tanárok. Ez utóbbi évtizedeken át vezette a 458. sz. Eötvös Józsefről elnevezett cserkészcsapatot. Valamennyi polgári iskolai nevelő kivette részét a község társadalmi életéből, az iskolán kívüli népművelés munkájából.

108 Feltűnően sok volt a menhelyi, lelenc gyermek a községben. Ügyesbajos dolgaikat 1911-től Papp-Kovács Szeréna telepfelügyelő intézte, mint a Veszprémi Gyermekmenhely Ercsi telepének vezetője. A mindig szürke, foltos ruhákban, foltozott, ormótlan bakkancsokban járó gyermekekről messziről meglátszott menhelyi voltuk. Az is, hogy akik őket némi térítés ellenében családjukba befogadták, többnyire olyan anyagi körülmények között éltek, hogy a gyermekek sorsán változtatni nem voltak képesek. A századfordulótól kezdve a reformáció előretörése egyre erőteljesebbé vált. Az 1920-as évek végétől mind többen voltak, akik sürgették, hogy számukra is épüljön templom a községben. Az ügy érdekében igen sokat tett Megyaszay Mihály református lelkész. Amikor 1920-ban beiktatták, Ercsiben a reformátusok száma már megközelítette az ezret. Ercsihez, mint anyaegyházhoz tartozott 442 kereszténnyel az érdi fiókegyház, továbbá a 62 fős ráckeresztúri és a 68 lelket számláló százhalombattai szórványegyház is. Indokolt volt tehát a reformátusok kérelme, és azzal a községi elöljáróság is egyetértett. Telket biztosított a templom és paplak céljára, de anyagiakat nem tudott juttatni. A szükséges pénzt Megyaszay Mihály tiszteletes úgyszólván házról házra járva gyűjtötte össze. A templom terveit Vásárhelyi Dezső tanácsbíró, miniszteri tanácsos készítette el. Az építkezésen ercsi szakemberek és segédmunkások dolgoztak, igényesen, jó színvonalon és gyorsan. Ennek volt köszönhető, hogy a templomot Ravasz László püspök 1929. június 22-én felszentelhette.

109 A község gazdasági életében továbbra is jelentős szerepe volt a Wimpffen uradalomnak. Gróf Wimpffen Szigfrid még életében gondoskodni kívánt kiterjedt családjáról. Fiai, lányai, unokái részére meglehetősen aránytalan elosztásban földet juttatott. Nem sokkal rá, 1929. november 26-án az öreg grófot a szigetben vadászat közben érte a halál. Az uradalom Frigyes gróf kezébe került, illetve az ő vezetése alá. Hogy a zilált pénzügyi helyzetet rendezze, bérbe adott 5314 katasztrális holdat Zerkovitz Oszkárnak, Stern Henriknek és másoknak. A későbbiekben foganatosított földbirtokpolitikai intézkedések nyomán tovább csök8 FMTÉ 16. 113