Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Miklós Reálgimnáziumban tanulhattak. Annál is inkább, mert az ő esetükben a tanulmányi költségeket a kollégiumi díjjal meg kellett toldani. Hogy a továbbtanulók kevesen voltak, az nem a nevelőkön múlott. Úgyszólván kivétel nélkül átlagon felüli, jó pedagógusok tanítottak a községben: Kovács István igazgató tanító, aki az általános iskolán kívül az iparostanonc-iskolát is vezette. Tagja volt a községi képviselő-testületnek, és ő vezette az Iparos Kör dalárdáját. Tamás Alajos, a községi elemi iskola igazgatója. Tanított az inasiskolában is, később annak vezetője lett. Az Ercsi és Vidéke Takarékpénztár felügyelő bizottságában tevékenykedett, és ő volt a könyvtárosa az Olvasókörnek. Krenn Lajosné, író Lujza első munkahelye volt a községi iskola. Alapításától rövid ideig igazgatója volt az intézménynek. Egész életében Ercsiben tanított. Vámosy József, a „Mester", generációkat tanított. Évtizedeken át volt a katolikus iskola igazgatója. Alapító tagja és jegyzője volt az Ipartestületnek, ügyvezető igazgatója a Hangya Fogyasztási Szövetkezetnek, egyházgondnok volt és levente-főoktató. Hütter Lipót fiatal tanítóként került a községbe. Viszonylag rövid itteni munkásságához a zenei élet fellendítése is kapcsolódott. Jelentős szerepe volt a sajnos csak rövid ideig működő szimfonikus zenekar megszervezésében. Csiki Győző színvonalas nevelő-oktató munkáján kívül értékes népművelési munkát végzett. Nagy lelkesedéssel, eredményesen fáradozott a község gazdag múltjának feltárására és megismertetése érdekében. Az iskolai oktatás terén kiemelkedő jelentőségű esztendő volt 1926. Ekkor kezdte meg működését az Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú és Leányiskola. Már az első évben benépesült. A községben lakó családok gyermekein kívül a szomszédos községekből, Ráckeresztúrról, Iváncsáról, Pusztaszabolcsról is sokan jártak be diákok az iskolába kerékpáron, vagy vonaton, a tanév nagy részében igen nehéz körülmények között. Az, hogy az iskola koedukációs volt, tehát a fiúk és lányok együtt, egy osztályban tanultak, abban az időben újszerű, ritka jelenség volt. Óraközi szünetekben azonban külön voltak a fiúk a nagy udvarban, a kis udvarban pedig a lányok, szigorú tanári felügyelet mellett. A polgáristák száma évente körülbelül 200 körül mozgott. A szülők szívesen íratták gyermekeiket ebbe az iskolába, hiszen feladata volt „hasznos, tevékeny polgárokat nevelni a hazának." A korra jellemző polgáriasodás vonzó volt a családok számára. Az iskola tantárgyai a gyakorlatban hasznosítható, sokoldalú ismeretek elsajátítását tették lehetővé. Az 1938. évi XXXVIII. törvénycikk különbséget tett a polgári fiú- és leányiskolák között. Ercsiben rugalmas megoldást találtak arra, hogy az oktatási anyag egyaránt alkalmas legyen a fiúk és leányok számára. Hit és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvként a német, számtan, mértan, történelem, földrajz, statisztika, természetrajz, vegytan, mezőgazdasági ismeretek, köz-, magán- és váltójog alapelemei, szépírás, rajz, kézimunka és testnevelés. Ezek a tárgyak szerepeltek az órarendeken. Túl ezeken gyakorlati mezőgazdasági munka folyt a gyakorlókertben. Igen népszerű volt, és tartalmas az Önképzőkör tevékenysége. Keretében viszonylag színvonalas, sokoldalú irodalmi és művészeti tevékenység-