Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

úgy vélte, hogy a faluhoz közelebb élő és megfelelő katonasággal rendelkező veszprémi várnagy be tudja majd hajtani a török által magáénak tartott faluból az úrbéri szolgáltatásokat. Zálogszerződésben szokatlanul felsorolja a falu úrbéri szolgáltatásait, azzal a megjegyzéssel, hogy ennél többet a zálogtartó sem követelhet a falusiaktól. Szolgálatuk közösen évi 12 pint vaj, 2 vágósertés. Robotban évente 8 kaszás egy hétig dolgozott az uradalomban, de szénagyűjtés idején minden gazda köteles volt egy hetet szekérrel is szolgálni. Ugyanekkor szolgáltak a zsellérek is, csak gyalogmunkával. A falu adott közösen évente 24 szekér szénát, és karácsony körül minden ház egy kappant. Borból, búzából, bárányból, őszi és tavaszi veteményből kilencedet adtak. Kötelesek a földesúr szőlőjét leszüretelni, és a földesúr két hordó borát a faluban árulni. Hosszú fuvarba adtak 2 szekeret. A szolgáltatások felsorolásából az látszik valószínűnek, hogy a gazdálkodás főleg állattenyésztésből állott, és a robot is inkább szénakaszálás volt, mint aratás. Észre kell vennünk, hogy szántási robot nem is volt. A kilenced inkább elvi igény. Aligha lehetett az enyingieknek akkora szántóterületük, hogy annak terményeiből érdemes lett volna kilencedet szedni. E szolgálatuk fejében Mihály falva és Pátapusztát is használhatták, alkalmasint legeltetésre.

18 A birtok zálogba adása mindkét félre kedvező lehetett. 1678-ban a kölcsönösszeget 150 Ft-tal emelték, és ennek fejében a zálogbaadó kötelezettséget vállalt, hogy 8 éven belül a falut nem váltja ki.

19 A falu terhei súlyosak, hisz török földesura a simontornyai bég volt, aki minden jobbágytelek után 1 Ft-ot, egy pint vajat és minden terményből tizedet követelt. A falutól közösen 50 császári tallért és egy tehenet kért. A török császárnak is tartoztak minden ház után 10 dénárral és robottal.

20 A zálogbirtokos földesúrként viselkedett. Mikor Ecsi- és Feketepuszta iránt az ifj. Batthyány Ádámot perbeidézték,, ő perbehívta Babocsay Ferencet és az érdemi védekezést Babocsay terjesztette elő.

21 Ila Bálint megítélése szerint a zálogbirtokos kizsákmányolása határtalan volt,

22 mégis Babocsay Ferenc alatt gyarapodott a falu. Igaz, egy 1688-ban kelt összeírás csak 5 családot sorolt fel (Hideg Péter, Hordó Mihály, Szántó Mihály, Soós György és Szabó Ferenc), akik valamennyien vagyonosak voltak, és összesen 32 ökrük, 19 tehenük, 12 lovuk, 16 sertésük és 140 juhuk volt. Köztük az egyik 10 ökrös gazda.

23 Egy másik összeírás (1685-ben) Enyingnek 30 lakott és 30 lakatlan jobbágy telkét említi,

24 1696-ban név szerint a falu 39 családját sorolják fel. Ugyanebből az évből egy másik összeírás már 53 nevet jegyzett fel, akik között 33 egész telkes, 16 féltelkes, 1 negyedtelkes, 3 pedig zsellér volt. A falu évi 305 Ft jövedelmet hozott.

2

'

1 Tulajdonképpen további fejlődés jele az az 1701-es összevont kimutatás, mely szerint 1701-ben Enyingen 48 és fél jobbágytelek volt.

26 Az 1688. évi kimutatás a falu módosabb elemeit sorolta fel, nem pedig az egész lakosságot. Ebből tudjuk, hogy 1674-ben a faluban református prédikátor volt. Ezt a prédikátort egyébként vagyonvesztésre ítélték, aki szőlőjét csak úgy tudta megmenteni, hogy bizonyította, az feleségének vagyona.

2

' Egy évszázaddal később, 1766-ban Veszprém megye protestáns iskoláinak felsorolásában Enyinget meg sem említették.

28 Az akkori iskola ismertetésében csak katolikus gyermekekről számoltak be.

29