Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

helyek céljára 541 kat. holdnyi területet méretett ki. A házhely megjelölése azonban nem járt beépítési kötelezettséggel, hiszen a szegény népnek építkezni nem is lett volna miből.

100 Az uradalom a növénytermesztés gazdaságtalan voltát az állattenyésztéssel kísérelte meg ellensúlyozni. A gróf kívánságára verseny lóistállót és ügetőpályát létesítettek a Savanyúgyöp Öregszőlők felé eső részén. A lovak azonban sem hírnevet, se pénzt nem hoztak a Wimpffen-istállónak. A gazdálkodás hanyatló tendenciája a továbbiakban csak erősödött. Ez az öreg grófot azonban egyre kevésbé foglalkoztatta. Inkább a vadászat. Többnyire az uradalmi jágerral és néhány haj tóval cserkészte be az erdőt. Kedvelte a varjúkat, és megtiltotta, hogy a falusiak a még repülni nem tudó kis fiókákat kiborítgassák fészkeikből. Pedig sokan voltak, akik ezt csinálták, összeszedték, s lábaikat összekötve, rudakra aggatva árulták a varjúkat a faluban. Sokan vettek, és főztek belőlük levest, pörköltet. A grófi szigetbe csak kivételesek, és csak engedéllyel léphettek be. A gyümölcsösbe azok sem járhattak, területét csőszök őrizték. Szigeti belépővel lehetett csak megközelíteni a Duna-parton kialakított külön férfi- és külön női strandot is. A grófi családnak külön fürdőhelye volt a sziget közepe táján. A községről egy ideig katonai jelentések számoltak be. A jelentések távolról sem katonai vonatkozásúak voltak. 1920. július 25-én a székesfehérvári katonai körlet jelentette, hogy Ercsiben megalakult a Hangya Beszerző és Fogyasztási Szövetkezet és örvendetesen terjed. A szövetkezet a Piac téren nyitotta meg viszonylag nagy vegyeskereskedését. A nagy árukészlethez képest kis forgalmat bonyolított le. A környéken lévő boltoknak azért volt nagyobb a vevőköre, mert, náluk könyvre „hitelre" is lehetett vásárolni. Természetesen nem mindenkinek, csak azoknak, akiket a boltok tulajdonosai megbízhatóknak tartottak. A Hangya vezetője vitéz Kárász Ferenc lett. A Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztálya felfigyelt arra, hogy a Grünwald és Schiffer-féle bérgazdaságban a bérlők igyekeztek a munkaerőt a végsőkig kizsákmányolni, s ezzel szemben a dolgozók járandóságait erősen leszorítani. E miatt jogos elégedetlenség lépett fel „az aratási szerződés répaszedésre vonatkozó pontja miatt." Az aratók a szerződés ez utóbbira vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását követelték először a bérlőktől, majd a Földművelésügyi Minisztériumtól, „ahonnét két közeg is kirendeltetett, akik az egyezséget létrehozták."

101 Az említett bérgazdaság továbbiakban is foglalkoztatta a katonai szerveket. A székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandár parancsnokság figyelmét nem kerülte el, hogy a Wimpffen-uradalom zilált pénzügyi helyzetét egyensúlyban hozandó, kénytelen volt további „jelentős területet bérbeadni Grünwald és Schiffer bankár családoknak." Ez utóbbi Katalin nevű leányát később Wimpffen Ferenc gróf vette feleségül. 1923. május hónapban a katonai helyzetjelentésben szerepel, hogy „az Adonyi járásban Nagyperkátán, Ercsiben, Dunapentelén nagy számban maradtak aratás nélkül a birtokosság meg nem értő magatartása folytán. Így pl. Ercsiben, ahol a Grünwald és Schiffer bérgazdaság idegen vidék-