Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

ről kb 800 sommást hozatott, itt majdnem 1000 ember maradt aratás nélkül, ami a nép hangulata szempontjából rendkívül aggályos." Ezt a jelentést a HM. Katonapolitikai osztályának június hónapokban kiadott 50.118/118. sz. bizalmas közleménye megismételte. Kiegészítette azzal a megállapítással, hogy Fejér vármegyében a mezőgazdasági munkásság helyzete igen rossz. Emiatt általános az elégedetlenség. Különösen a béruradalmak aratói körében, akik sérelmezik, hogy megvonták tőlük a szokásos egy hold kukoricaföldet, továbbá a cukorrépa felszedéséért kikötött 40 kg búza és 1000 korona pénzbeni járandóságot.

102 Míg a mezőgazdasági dolgozók követelései inkább gazdasági vonatkozásúak voltak, addig az ipari proletariátus inkább politikai téren igyekezett hangot adni követeléseinek. Az ellenforradalmi rendszer velük szemben ezért erélyesebben lépett fel. Ügyeikben a katona-politikai osztály nyomozott a csendőrséggel együttműködve. Olyan jelentésekben számoltak be, mint például Topits Gergely esetében a csendőrök. Testi sértés miatt lakásán házkutatást tartottak. Ennek során „nevezettnél egy jegyzékkönyvet találtak, melyben . . . kommunista vers találtatott." A Székesfehérvári Csendőrkerületi Parancsnokság „T" osztálya 1922. április havi jelentésében olvashatjuk, hogy Ercsiben „Egyik helybeli asztalos műhelyében az ott dolgozó munkások az Internacionálét énekelték, mire az arra menő ügyeletes rendőr nevezetteket az éneklés abbahagyására szólította fel. Nevezettek kijelentették, hogy nekik tudomásuk arról nem volt, hogy az Internacionálét énekelni nem szabad. Ellenük az eljárás folyamatba tétetett." 1923 januárjában súlyosabb incidens játszódott le a faluban. Gyorsan híre ment, hogy „a rendőrőrs kommunista kijelentések, valamint kormányzósértés vétsége miatt letartóztatta Csurcsics Mátyás ercsi lakos cipészt, és beszállította a székesfehérvári kerületi ügyészséghez,"

103 A munkásság legális szervezkedésének első jeleivel 1922 végétől találkozhatunk. Az Építőmunkások Szakszervezetének budapesti kiküldötte, Beke Miklós december 15^én gyűlést tartott a jelenlévő munkások szakszervezetbe való tömörítése céljából. Meg is alakult a szakszervezet helyi csoportja. Köln Károly szabómester és Magasitz István ácsmester lettek a vezetői. Ezt a megmozdulást azonban nem lehetett baloldali szervezkedés vádjával illetni. Annál is inkább, mert Beke Miklós erősen hazafias hangvételű beszédében éles kirohanást intézett a kommunizmus ellen. A hatóságok nem is tulajdonítottak nagyobb jelentőséget neki, csupán feljegyezték, hogy „Az alispán ezen szervezkedésről értesíttetett." A szakszervezet érdemleges tevékenységet nem fejtett ki. Olyannyira, hogy a vegyesdandár-parancsnokság megnyugvással állapíthatta meg 1923 szeptemberi helyzetjelentésében, hogy „Ercsiben az elmúlt év folyamán alakult építőiparosok szakszervezetének ottani csoportja működését beszüntette, mivel — mint ahogy a tagok kijelentették —, a szakszervezet semmiféle előnyt nem biztosított részükre." December 31-én újból megalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége Ercsi helyi csoportja. Alakuló gyűlésén 27-en vettek részt, és ismét ott volt a központ megbízottjaként Beke Miklós is. A meg-