Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

a pap is német származású volt. Sőt, amikor a kultuszminiszter 1924-ben javasolja, hogy az állami iskolában a jövő tanévtől kezdve a tanítási nyelv német legyen, akkor még az évben kénytelen a tanfelügyelő jelenteni: „A német tanítási nyelv bevezetését a lakosok nem kívánták."

137 A magyar nyelv nem tudása még választott tisztségek esetén sem jelentett hátrányt. Endresz József községi bíró 1891-ben kérte felmentését a diósdi bírói állomásról, mert a magyar nyelvet sem szóban, sem írásban nem bírja. A nagyobb nyomaték kedvéért gót betűkkel írja alá nevét a jegyző által fogalmazott magyar nyelvű kérvény alá. Mire Szűcs Jenő főszolgabíró írásban megállapítja, hogy Endresz „annyira bírja a magyar nyelvet, hogy a bírói tisztséget betöltheti", és különben is ő a leggazdagabb ember a faluban. S ha továbbra is vonakodna, rendbírságot helyezett kilátásba. Így maradt ezek után bíró ,,Josef Enders jung".

138 Érdekes viszont, hogy 1926-ban a kormány hivatalos lapját senki nem járatta Diósdon, összesen 23 újságra fizettek elő: a Pesti Hírlap 10, a Magyarság 8, a Neues Volksblatt 5 példányban járt.

139 A magyarosodás kulturális emelkedéssel is járt. Míg 1869-ben 111 férfi és 189 nő volt analfabéta, kereken 300 fő, a lakosságnak közel 40%-a, addig 1910-ben a 896 főből már 632 ír és olvas, a lakosságnak csupán 30%-a írástudatlan, 1941-ben a 2263 főnyi lakosságban mindössze 57 analfabétát (4%) találtak. Ekkor már magasabb képzettségűek is találhatók nagyobb számban: 17-en rendelkeznek főiskolai végzettséggel. A középiskola nyolc osztályát 48-an, hat osztályát 26-an, négy osztályát 221-en végezték el.

140 A lakosság majdnem kizárólag római katolikus vallású volt. Az azonos vallás a különböző etnikumok egybeolvadását elősegítette. A nagy betelepedés után 1941-ben a róm. katolikusok száma 83%-ot, a protestánsoké 16%-ot, az egyéb vallásúak 1%-ot tettek ki. Ha egy kitérőt teszünk a község műemlékeire, akkor szomorúan kell megállapítanunk, hogy sem a kora középkori Szent Szabina templom, sem egy pár száz évvel későbbi Szent Bertalan templom romjai nem maradtak fenn. A Zsigmond-kori diódi kastélyt Érdhez csatolták, 1772ben épült a barokk Szent Gellért kápolna, a falu templomát 1896-ban szentelték fel, Say Ferenc székesfehérvári építész műve.

141 Az 1852. május 4-i tűzvész áldozatainak emlékére Tranger Benedek barokk Flórián szobrot építtetett.

142 Diósd társadalmi élete viszont eléggé mozgalmas volt. Már 1870-ben Olvasóegylet alakult 48 taggal,

143 1 898-ban Magyar Olvasókör is működik, valószínűleg ez alakult át később Magyar Társaskörré.

144 A két világháború között hitelszövetkezetről tudunk

145 és megalakult a Hangya Termelő, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet kirendeltsége.

146 A község kis lélekszáma ellenére mindig ragaszkodott az önállóságához és nagyközségi mivoltához. Az alispánnak büszkén jelentik, hogy kik a tisztségviselők (1885-ben Bosantsits Alajos a bíró, Zsidákovits Bernát a törvénybíró. Zsidákovits József a pénztárnok, Fink Bernát a közgyám).

147 Három év múlva felterjesztik a húsz tagú képviselőtestület névsorát. Közülük 10 virilis és 10 választott. Ekkor virilis (tehát legtöbb adót fizető) képviselők: Schober Ferenc, id. Fink József, özv. Weber Alajosné, ifj. Endresz József, özv. Meiszner Anna, Zsidákovits Bernát, ifj. Pranger Benedek, özv. Braun Józsefné, özv. Denkinger Benőné, Zsidákovits István. Választott képviselők: Zsidákovits József, Reiter Mátyás, Schneider