Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

Imre, ifj. Zsidákovits Antal, Pencz Pál, Zsidákovits Sebő, és 1877-re: Zsidákovics Imre, ifj. Wagner Antal, Schneider Bernát.

148 A századfordulón megejtett felügyeleti vizsgálat (1898. dec. 9-én) megállapítja, hogy a bíró Schober Károly, jegyző Fusz József, aki 37 éves, tanítóképzőt végzett, 1880 óta segédjegyző 1891. febr. 5-ig, azóta pedig jegyző, oklevelének kelte 1885. okt. 7. Nyilvánvalóan a család már hosszabb ideje szerepet játszott a falu közéletében, hiszen 1864-ben is volt egy Fusz József nevű nótárius. A vizsgálat megállapítja, hogy a kivándorlás nem vesz nagyobb arányokat.

149 Nyilván csak annyit, amennyit az előzőek során megállapítottunk. Az egyesület élet is fejlődött. Lassan okulva a régi tűzvészből, 1889-ben megszervezik az önálló tűzoltóságot. Már a Magyar Olvasókörön kívül még két szövetkezet is működik a faluban: a Diósdi Segélyegylet és Diósd és Vidéke Szőlőtermelőinek Szövetkezete. A falu alaposan kivette részét az első világháború áldozataiból. Harminchárom diósdi áldozta fel életét, nevüket márványtábla és egy szolid emlékmű őrzi. Mi is jegyezzük fel nevüket, hiszen többségük még a halotti anyakönyvbe sincsen bejegyezve. A diósdi elesett hősök: Áman László, Albecker Antal, Albecker József, Bencze Dániel, Bencze József, Berki József, Bogár Károly, Borsos József, Fink János, Fink József, Irreiter István, Jáger Antal, Hack László, Léber Márton, Maurer Nándor, Natta Antal, id. Progel Antal, ifj. Progel Antal, Seemann Rudolf, Sax József, Schneider Ferenc, Schneider László, Schneider Mihály, Schneider Nándor, Schober Róbert, Szabó Gyula, Szinger József, Tóth Ferenc J., Tóth Ferenc A., Tóth Imre, Wagner Ferenc, Wapler Károly, Zsidákovits Sebő. Az otthoniak is sokat nélkülöztek, Diósd nem tudta ellátni önmagát. Annyira problematikus volt egyes községek helyzete, hogy 1919. március 5-én maga a kormánybiztos kért rendkívüli kiutalást a rekvirált gabonából néhány község, így Diósd részére ,,a komolyabb zavargások elkerülése végett".

150 A Tanácsköztársaság kikiáltása után a diósdi szocialista pártszervezet bizalmi testülete 1919. március 30-án hét tagú paraszttanácsot és nyolc tagú munkástanácsot választott.

151 A végleges tanácsválasztás azután április 6-án történt meg, némileg változott összetétellel.

152 A direktórium tagja lett: Albitz Ferenc, Csihák Károly és Varga Mihály. Tanácstagokká az alábbiakat választották: Albitz Ferenc, Csihák Károly, Sittner Rezső, Mihalek Fábián, Varga Mihály, Irreiter Fábián, Denkinger Károly, Haszán István, Wagner Károly és Tóth Nándor. A diósdi intézőbizottság is sokát küzdött az ellátási gondokkal. A község részére 400 liter ecetet kér és indokolásul megjegyzi: „A lakosság nagyfokú türelmetlenkedése csaknem tarthatatlan."

153 A Tanácsköztársaság megdöntése után a rohamos infláció, majd a világgazdasági válság nyomán keletkezett munkanélküliség nehezítette a lakosság életét. Az árak rohamos növekedése miatt drágasági pótlékot kellett fizetni a körorvosnak, a szülésznőnek, a postaküldöncnek, a postaügynöknek és a jegyzőnek.

154 Adományokat szavazott meg a képviselőtestület az erdélyi segélyakcióra, a róm. kat. egyházközségnek, a gyermekvédő mozgalomnak és a Szent György kórháznak. Adóügyi jegyzői állást szerveztek 1921. febr. 7-én,

155 majd 1928. márc. 9-én a közgyűlés díjnoki állást létesít.

156 A község nyugalmát erősen felkavarta a Károlyi Imre féle parcellázás. Bár az iratok nem említik, nyilvánvaló, hogy minden földszerzési