Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

vei ez a húsz család tekinthető őstelepesnek, névsorukat az alábbiakban közöljük a dikális összeírás sorrendjében és egyéb adataival együtt. Diósd első dikális összeírása 1774—1775. Tehén Ház Kapás szőlő 1. Svaidlena János zsellér 1 1 4 2. Maurer Mátyás zsellér — 1 5 3. Balezer András zsellér 1 1 3 4. Vagne(r) Krisztián zsellér 1 1 8 5. Hadinger Ferenc (?) zsellér 1 1 8 6. Miller Antalné özvegy 1 1 6 7. Kligli Venczelné özvegy 1 1 6 8. Praun (Braun) Antal alzsellér 1 — 6 9. Horsveger Vilhel(m) zsellér 1 1 4 10. Dobica Jakab zsellér 1 1 4 11. Straubb Joseff (?) zsellér 1 1 4 12. Alpik (Albitz) Benedek zsellér 1 1 4 13. Braun Balind (!) alzsellér 1 — 6 14. Fiala Paal zsellér — 1 4 15. Baranyai István alzsellér 1 — 5 16. Hancz Ferenc alzsellér 1 — 2 17. Havner Mihály alzsellér 1 — 3 18. Gábor Miska alzsellér 1 — 3 19. Zeman György alzsellér 1 — 3 20. Korb János alzsellér — — 4 10 zsellér -f- 2 özvegy -j- 8 alzsellér 17 tehén 12 ház 92 kapás 10 zsellér -f- 2 özvegy -j- 8 alzsellér szőlő A nevekből következtetve a zsellérek közül kettő magyar, három szláv és tizenöt német származású. Mivel késői telepítésről van itt szó, feltehető, hogy valamennyien a szomszédos falvakból Érdről, Tétényből és Törökbálintról, esetleg Tárnokról települhettek az új lakosok. A szőlőtelepítés legkésőbben 1770-ben történhetett, 1774-ben fordulhatott termőre és ezért írhatták össze az 1774—1775. adóévben. Az újjátelepült falu egyházilag 1778-ig Érdhez tartozott, annak filiája volt és 1779-től pedig Tétény filiája.

93 Diósd népéről részletesebb adatokat közöl a II. József féle népességösszeírás (vagy népszámlálás).

94 Az alábbiakban ezt kívánjuk ismertetni. Ekkor az uradalom központjának, Érdnek 1929, Tárnoknak 989, Sóskútnak 904, Zámornak 220, Berkinek 33 és Diósdnak 172 lakosa volt. A családok átlagos létszáma öt fő és a családok egyharmada más házában élt. Visszatérve Diósdra, az elmúlt tizenegy év alatt a házak száma 10-ről 20-ra emelkedett, a családok száma pedig 20-ról 37-re. Modern szóval a lakáshelyzet változatlanul rossz, majdnem minden házban két nem rokon család élt. A 172 fős népességből kettő távollevő és 170 jelenlevő. A férfiak közül 37 házas, 55 nőtlen, összesen 92. A nők száma 80. Foglalkozás szerint kettő polgár (nyilván mesterember), 38 zsellér, hét egyéb. A fiúgyermekeket kor szerint is nyilvántartották: