Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

egy és tizenkét év között 34 fiú, 13 és 17 év között pedig 11 fiúgyermeket találtak. Ahol ennyi gyermek van, ott tanítóra is szükség lehet. Becslésem szerint a hat—tizenkét éves mindkét nembeli gyermekek száma 30 és 40 között lehetett és valóban 1783-ban Diósdnak van katolikus tanítója, aki önmagát látja el saját szőlejéből, nincsen semmi más jövedelme, csak minden egyes tanuló után kap a szülőktől 1 Ft 30 dénárt. A falutól van egyszobás lakása, amely egyben tanterem is, egy hosszú asztallal és két hosszú paddal. Régi módszer szerint és német nyelven tanít.

95 Diósd község lakossága egyértelműen szőlőművelő volt, árendás és nem úrbéres zsellér. Bért fizetett a házáért és szőlőjéért. Az uraság pedig tudatosan gyarapította árendásainak a számát. Ezt onnét is megállapíthatjuk, hogy az 1774. évben összeírt családnevek is szaporodtak. Az 1785. évi 172 lakos helyett 1818-ban már 396 főt találunk. Harmincöt esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt meg a lakosság száma. Mivel 1785 és 1850 között nem volt népszámlálás, a lakosság számát az évenkint kiadott egyházmegyei sematizmusokból állapíthatjuk meg. Lássuk hát ezeket: Év Lakosság Év Lakoság száma száma 1818 396 1832 500 1819 371 1835 510 1820 491 1838 519 1821 497 1846 574 1827 560 1848 593 1830 580 1850 645 Az 1850. évi népszámlálás 645 főt mutat ki. Az állami népszámlálás és az egyházi népességszám kimutatás között mindig volt némi különbség, de a változások tendenciáját a valósághoz hűen tükrözte és reálisan tudunk következtetni a népmozgalomra. Az 1820. évi számbeli ugrás két okra vezethető vissza: vagy az 1819. évi népességszáma becsült volt, vagy egy kisebbfajta telepítés, avagy egy külterület hozzácsatolása ugrasztotta meg a népességszámot. Viszont 1821 és 1830 között, a szaporodás reálisnak látszik, körülbelül 18%-os volt. Viszont az 1830 után bekövetkezett visszaesés egyértelműen az 1831. évi kolerajárványnak tudható be. Ennek a hatása éveken át kimutatható. Gondolhatunk némi elvándorlásra is, de ez nem bizonyítható. Két év alatt a lakosság száma 80 fővel, 16%kal csökkent. Az 1830. évi népesség száma csak az 1846 körül állt helyre. Ha ,az 1838. és 1848. évi számokat hasonlítjuk össze, akkor közel 13%-os növekedést regisztrálhatunk, ilyen ütemű népességszaporodás a század első felében természetes volt. A lakosság gazdasági helyzetéről, valamint társadalmi tagozódásáról jól tájékoztat minket az 1828. évi uradalmi és ugyanabban az évben keletkezett országos adóösszeírás.

97 A földesúr ekkor herceg Batthyány Fülöp. Az uradalom Diósd területén mindössze öt épülettel rendelkezett: a vendégfogadó, egy félszer, prés- és dézsmaszedő ház, egy csőszlakás és egy birkaúsztató szerepelt nyilvántartásában. Az uradalom tulajdonában és kezelésében öt hold kert, 150 hold szántó, 164 hold rét, hat és fél hold