Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

ma- 85%, addig a „telkes" (1/4, 1/2, egész) gazdák esetében csak 62%. Érdekes, hogy 1931-ben egy kimutatás Szerint sem mezőgazdasági földmunkás, sem törpebirtokos nincs, és általában ellátatlan sincs.

213 1895-ben 3 nagybirtok volt a község határában. Sármai Márton, Schaffhausen Gábor bérlete Nedeczky Ágnes és Alojzia birtokán és Szögyen-Marich Lászlóé. 1925-ben csak Somsich Józsefnének és Nedeczky Ferencnek van nagybirtoka, Pappenheim Sándor viszont 800 holdas középbirtokkal rendelkezik. 1935-ben is hasonló a helyzet, ekkor azonban a Nedeczky birtok túlnyomó részét is Somsich Józsefné bérelte. A birtokok zöme rét, illetve legelő volt. Igen kis részük, 81 kat. hold kisbérletben. Mint feljebb már megjegyeztük, a Nedeczky birtok közel fele volt földadómentes.

214 A nagybirtok silány terméseredményeiről már feljebb beszéltünk. Természetesen, a legeltető nagybirtokok kevés cselédet dolgoztattak. A kevés cseléd mindegyike sokáig szolgált. Például Tisler János, aki 1898ban, 59 éves korában 46 éve (tehát 13 éves kora óta) a Nedeczky uradalom cselédje volt, Hollósi János,, 1899-ben már 23 éve volt aratómunkás.

215 Az ellenforradalom földreformja 371 kh szántóföldet és 4 kh házhelyet osztott ki.

216 1921-ben kishaszonbérletet nem adtak ki, de a Somsich és Nedeczky uradalmakból kellő nagyságú földet és részesművelést kaptak, az alispán szerint a szegények. A hadiözvegyek és hadirokkantak ingyenes kertet kaptak és 2—2 hold feles tengerit, 50-en igényeltek házhelyet. E célra a Somsich uradalom ajánlott fel birkalegelőt.

217 Mint országszerte, úgy itt sem csökkent a nyugtalanság. Ügy látszott, Somsich Józsefné uradalma 1937-ben szétesés előtt állt. Ugyanakkor a Nedeczky-féle 1000 kh-as uradalmat sikerült a szegénység egy részének felvásárolni.

218 (Jellemző, hogy mint írtuk, ennek az 1000 holdas birtoknak fele már 1925-ben földadómentes!, nyilván terméketlen.) Az ipari lakosság jelentéktelen. 1900-ban 7%, 1930-ban 12%, 1941-ben 9%

219 élt iparból. A kisipari műhelyek száma:

220 asztalos 4 3 ács 1 — bognár 13 2 csizmadia vagy cipész 3 3 2 kovács 4 3 4 kőműves 2 3 4 kocsmáros 2 3 2 mészáros 113 kádár 1 — — szabó 1 — 1 fodrász — 12 Az ipar csak helyi szükségletet elégített ki. Egyedül a vizek mellett épített malmok termelése haladta meg a község szükségleteit. Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1900-<ban 16-an, dolgoztak a malomiparban, 1937ben pedig 3 malom működik és Somsich uradalmában szeszgyár is létezett,

221 de ez már 1923-ban is működött.

222 1941-ben az iparos lakossághoz számították azt a 2%-ot is, amely a bánya és a kohó kategóriában szere-