Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

pelt, tehát már 1941-ben megkezdődött a községen kívüli munkahelyekre való bejárás, ami a felszabadulás után vált jellemzővé. Az iparnál is jelentéktelenebb a kereskedelem szerepe. 1931-ben a 3 fűszer- és vegyeskereskedő elégítette ki a belső szükségletet, a 3 baromfikereskedő viszont az itt tenyésztett baromfifelesleget közvetíthette a fogyasztók felé. A 3 bor-, sör- és szeszkereskedő mind a két szerepet vállalhatta.

223 A falu 1882-ben jellegzetes szalagtelkes település, központjában nagyobb belsőségekkel, amelyhez szabálytalan elrendezésű kis kertekkel rendelkező falurész járul.

224 A község politikai élete már az 1860-as években megindult. 1860. decemberében 7 bizottmányi tagot választ meg a község, köztük a földesurakat, a két lelkészt, továbbá: Szili Jánost, Sípos Jánost és Gersics Józsefet.

225 1861-ben viszont a jegyzőt közakarattal újra megerősítette.

226 A község szervezeti szabályrendelete 1888-ból származik. Az általános rendelkezésekhez (szabványnyomtatvány) kívül fontos, hogy a képviselőtestület tagjait 34-ben szabja meg (17 választott, 17 virilista). A számvizsgáló bizottság tagjainak száma 7. Az elöljáróság tagja: bíró, jegyző, helyettes v. törvénybíró, 4 esküdt, közgyám, községi és adópénztárnok, körorvos, segédszemélyzet, állatorvos, szülésznő, szolgaszemélyzet, 1 kisbíró, 1 éjjeliőr. Letelepedési díj 10 Ft.

227 Ez a szervezet csak annyiban változott, hogy 1900-ban határozatot hoztak segédjegyzői állás létesítéséről.

228 1926. február 11-én a letelepítési díjakat szabályozzák. Eszerint napszámosoknál 5 P, iparos esetében 15—50 P, egyéb foglalkozásúaknál 15—200 P.

229 1933-ban még ugyanolyan a községi szervezet, mint korábban,

230 és valószínűleg marad is a Horthy-kor végéig. 1889-ben a pótadó állami egyenes adó 14,8%, 1897-ben 18,7. A község törzsvagyona 6425 Ft.

231 A pótadó aránya az állami adó után gyakran váltakozott. Jellemző, hogy 1919-ben 97%, 1920-ban 30%, 1921-ben 55%, 1922-ben 40%, 1923-ban 3,6%.

232 1891-ben a földadó összege 5959 Ft 62 kr, házadó 526 Ft 31 kr, kereseti adó 1789 Ft 2 kr.

233 A választók száma 1892-ben 100 (az összlakosság 6,4%-a), 1899-ben 81, 1905-ben 90, 1913-ba

n 218 (az összlakosság 14,2%-a) 1926-ban 627 (az összlakosság 39,3%-a), 1927-ben 624.

234 Mint feljebb láttuk, a község jelentékeny részét képviselik a kisbirtokkal rendelkező parasztok, akik a szavazók nagy részét alkották. Mint közismert, 1920 után kénytelen a rendszer szélesebb körű választójogot adni, de ezt is igyekeznek megnyirbálni. Egyletek közül — mint országszerte — itt is alakult tűzoltóegylet. 1882-ben Szécheny-Marich Géza 90 Ft-ot gyűjt össze tűzoltószerek beszerzésére. Jellemző, hogy a korabeli napilap valóságos dicshimnuszt zeng ez alkalommal a földesurához, melyet az „szerényen" elhárít magától. 1901-ben a „Mohai Ágnes-forrás tűzoltó csapatának csóri osztálya" 2 kocsifecskendővel, 60 m tömlővel és 1 lajttal rendelkezett. 1897-ben 22 tagja van, a parancsnok, a jegyző. Ezenkívül az egyesületi élet igen szegényes volt. 1872-ben adja le a Csór—Inotai Kölcsönös Segélyző Egylet alapszabályait, azonban már 1874-