Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)
tán földbirtokát, összesen 1094 kh-t, csak Illiasevics Miklósnak és PálffyDaun Máriának hagytak meg 50—50 kh-t, Szadai Ferencnének 9-et. Viszszakapta továbbá Beck István és Kern Miksa összesen 42 kat. holdját, melyet addig az Országos Földhitelintézet birtokolt. Az igénybe vett földből 457 kh-t kiosztottak 92 családnak (tehát átlag 5 kh-t), a község kapott közlegelő céljára 243 kh-t, a megmaradt földből 252 kh állami tartalékot alakítottak. 161 Ez utóbbit t. i. igaerő és gépi felszerelés hiányában úgy sem tudták volna megművelni. Már 1945 tavaszán megalakult a faluban az MKP helyi szervezete, titkára Bodri Árpád, a Szociáldemokrata Párt szervezete, titkára Ormosi Iván, és a Független Kisgazda Párt, elnöke Vörös István. A három párt egyenlő arányban küldött tagokat a községi Nemzeti Bizottságba, melynek elnöke: Imre Ernő ref. lelkész. Tagjai: Pavalacs György, Tihanyi Ferenc, Mayer István, Sipos István, Varjú László, Tihanyi László, Peregovics József, Patak János, Bodri Károly és Pintér Lajos. Az első három hónapban a Nemzeti Bizottság közvetlenül intézte a község összes ügyeit, így a mezőgazdasági munkák beindítását és az épületek helyreállításának megkezdését is. Július 5-re azonban megalakult a Nemzeti Bizottság által megállapított arányban a községben megszervezett pártok által beküldött tagokból a községi képviselőtestület is. Ennek tagsága egyes tagoknak másra való igénybevétele és a pártok bizalmának változása következtében állandóan fluktuált. így november 22-én a pártok jelölése alapján új tagul behívták Patak Jánost, ifj. Sefcsik Pált, Mayer Istvánt és Pavalacs Györgyöt, póttagokként elfogadták Kókai Mihályt és ifj. Kiss Józsefet. Ezután már anyagi és igazgatási ügyekben a képviselőtestület járt el, csak az eszmei irányítást tartotta meg a Nemzeti Bizottság. Az új képviselőtestület eltávolította hivatalából óberrecht Lajos községi jegyzőt, aki az 1920-as évek elejétől volt hivatalban, és akivel a régi — a vagyonosok befolyása alatt álló — képviselőtestület is ellentétben volt. 162 1945. december 7-én az alispán elmozdította állásából Mikolitz Istvánt, a régi bírót, helyébe a képviselőtestület a régi gyakorlatnak megfelelően, 3 tagú jelölő bizottság által jelölt 3 személy közül, 14 szavazattal 13 ellen (ez megoszlott a másik két jelölt között), vonakodása ellenére Házmán Imrét választotta meg. 163 Mónos Pál községi elöljáró viszont maga mondott le, helyébe közfelkiáltással Nánási András kisgazdát választották meg. Mint a fentiekből is kitűnik, községi közmunkával roppant nehéz feladatokat kellett megoldani, ami természetesen tömérdek vitával járt. Ezért a közmunkák irányításával, teljes hatáskörrel a törvénybírót bízták meg. 5 tagú mezőgazdasági bizottságot (Lődy Zsigmond, Miskei Lajos, Dancs József, ifj. Bárányos Dániel és ifj. Szirovatka Károly) és 3 tagú építési és községrendezési bizottságot (Sipos Dániel, Mészáros Albert, Bálint József) is alakítottak. 164 Súlyos probléma volt a közbiztonság helyreállítása, mert a nyomorúságban nagyon elszaporodtak a mezei lopások, de a képviselőtestület csak azt határozta el, hogy a tettes személyét, az ellopott tárgyat és büntetést dobolás útján közhírré kell tenni — a tettes költségén. 165 A járási főjegyző utóbb azt javasolta, tartson a község a lakosok által ingyen teljesítendő éjjeli őri szolgálatot, de ezt a képviselőtestület elutasította, mert van a községnek két szegődményes éjjeli őre és rendőrbiztosság is a faluban. 166 Ez azonban abszurd érvelés volt, mert az éjjeli őri állás egy ideig betöltetlen maradt, hisz a folyton romló pénzben fizetett
