Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

bérért nem akadt rá vállalkozó. Végül is évi 4—4 q búza és 4—4 q rozs szegődményért fogadtak fel 2 éjjeli őrt. Persze, a többi szegődményes, sőt az elöljárók illetményét is kénytelenek voltak gabonában megállapítani,

167 különben nem akadt volna rá vállalkozó. A képviselőtestület olykor tagadhatatlanul nagyvonalú volt. Nemcsak ingyen adott fát fűtésre az állami iskolának, de azt is elvállalta, hogy azt közmunkában felvágatja. Viszont természetesen elutasította a tanítóknak azt a kérését, hogy egy tanító is legyen tagja a képviselőtestületnek, mert a testület tagjait a pártok küldik be, külön érdekképviselőket az új képviselőtestület alakítására vonatkozó jogszabályok nem ismernek.

168 Régi szűklátókörűsége is feléledt: mert nem volt hajlandó felemelni a móri gazdaképző iskola alapítványi díját; nem akart új apaállatot beszerezni;

169 elutasította a soproni Süketnéma Intézet, valamint a Vármegyék és Városok Mentőegyesületének támogatását is. A megyei hatóság azt kívánta volna, hogy a fehérvári Szt. György kórház újjáépítése javára közmunkával műveljen meg 5 holdat a földosztáskor tartalékban hagyott, és így természetesen 1946 elején is parlagon maradt földből, sőt további 50 hold közmunkában való megművelését is kívánta, ezt már a község javára.

170 Ezt a képviselőtestület elutasította, amiben volt némi igazsága, mert a háború következtében majdnem teljesen elpusztult igaerő pótlása csak lassanként történhetett meg. Pedig mindent elkövettek ennek érdekében. Egyik csabdi volt birtokosnak megmaradt egy rossz állapotban lévő traktora, de a tulajdonos nem használta fel a téli időt a traktor kijavítására, mire a traktort már a tél közepén elvették tőle.

171 A megye hatóságaival való szembehelyezkedés azonban nem volt célszerű, mert mihelyt megszületett az értékálló forint és reális költségvetést lehetett készíteni, a régi, tragikus helyzet megújult. A 26 972 forintos községi költségvetésből (ebből 16 521 Ft-ot tett ki az igazgatás), 11 894 Ft fedezetlenül maradt, pedig még helyreállításra is sok pénzt kellett előirányozni; pl. a harcok során tönkrement közutak javítására 400 Ft-ot.

172 Ebben a helyzetben a község vezetése nem kitüntetést, hanem súlyos terhet jelentett. Házmán Imre bíró 1946 augusztusában lemondott, mert családjában egyedüli munkaerő maradt, és a bírói teendők ellátása mellett saját gazdaságának teendőit elvégezni képtelen volt. Helyébe — most már egyszerűen közfelkiáltással — Pavalacs Györgyöt választották meg. Lemondott Miskei Lajos, a termelési bizottság elnöke is, mert szerinte méltatlan támadások érték. Mellette azonban kiállott a képviselőtestület, mely munkájával meg volt elégedve. Az új képviselőtestület véleményt nyilváníthatott a járási hovatartozásról is. Egyhangúlag azt kívánta, hogy a járási székhelyet helyezzék át Válról Bicskére,

013 ami a községnek természetesen előnyös volt, hisz az új székhely közvetlen közelében feküdt. Ez hamarosan meg is történt. Kiélesedett a község vezetősége és a megyei hatóság közötti ellentét a sportpálya ügyében. A községi bíró ugyanis a sportpályát felszántotta, hogy a községi bikának ott takarmányt termeljenek. A községi fiatalok azonban a Nemzeti Sport Bizottsághoz fordultak, és a községet kötelezték a sportpálya helyreállítására.

174 Ellentétek voltak a villamosítás ügyében is, a község ugyanis már a háború előtt be volt kapcsolva a villanyvilágításba, de a vezeték egy része a háborús események során tönkrement. Az iparügyi miniszter elrendelte, hogy a villamosítás ütemében elrendelt sor-