Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

45 lakóház használható, de azok közül sem maradt sértetlen egy sem. A harcok során összesen 37 polgári lakos és 71 szovjet katona halt meg, de a falu lakossága 1944 novemberétől, mintegy 100 fővel (8,3%) apadt, mert többen nem tértek vissza a kitelepítésből. Mindössze 25 ló, 13 szarvasmarha maradt meg. Sertés egy sem. Pedig a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése nagyon sürgős lett volna, mert a falu határából mindössze 500 kh volt bevetve (ebből 390 kh őszi gabonával), 1540 kh szántó még bevetetlen volt.

154 Méghozzá a harcok során a szántó jó részét lövészárkokkal, bunkerekkel, tankokkal és más járművekkel, valamint aknásítással annyira tönkretették, hogy a szántás előtt igen nehéz talajmunkát is kellett végezni. Az elvermelt vagy pincében tárolt vetőmagot a harcok közben elhasználták, vagy legalább felnyitották és így tönkrement. Ennek következménye volt, hogy a község határában 1945-ben mindössze 644 q búza termett, holott csak a lakosság ellátására 1,5 q-ás fejadaggal számítva, 1750 q-ra lett volna szükség. Még rosszabb volt a helyzet zabbal és burgonyával, úgyhogy a falu 1945 végén sem tudott gabonabeszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. Kisebb mennyiségű termést a szovjet hadsereg is igénybe vett. Az árpa, tengeri, széna és szalma beszolgáltatást azonban az év végére teljesíteni tudták. A beszolgáltatási kötelezettség nem volt csekélység. Búzából 54, burgonyából 76, zabból 12 q-t kellett volna jóvátételre beszolgáltatni.

155 A községi képviselőtestület megpróbált kibújni a felelősség alól, megállapította, hogy négyszögölenként mekkora termésmennyiséget kell a lakosoknak beszolgáltatni. Elrendelte, hogy ezt a mennyiséget 1945. december 10-re szolgáltassák be a községi elöljáróságra, és kilátásba helyezte, hogy utána házkutatásokat fog tartani az esetleg elrejtett feleslegek után.

156 A mezőgazdasági munkák megkezdésén kívül a legsürgősebb teendő az épületek helyrehozása volt. A képviselőtestület elhatározta, hogy a megrongált középületek és a felrobbantott híd helyrehozását közmunkaerővel végzik, de a szükséges anyagot (egyebek között 30 q cementet, 32 q meszet és 5100 cserepet) csak államsegélyből tudták volna megvásárolni, ha anyaghoz egyáltalán hozzájutnak.

157 A júliusban elkészített évi költségvetés nem számolt a pénz további romlásával, de így is inkább ábránd volt, mint realitás. A 425 450 pengő elengedhetetlenül szükséges kiadásra csak 35 347 pengő fedezetet tudtak előirányozni,

158 azaz a kiadásoknak még 10%-át sem. Reálisabb volt az a tervezés, hogy a teljes újjáépítést igénylő tűzoltószertár és pásztorház felépítését 1946-ra halasztották.

159 De már júliusban gondoskodtak a falu területén elesett szovjet hősök exhumálásáról és részükre síremlék készítéséről. A síremlék 9300 pengő költségét úgy kívánták előteremteni, hogy az 1945 előtt is földdel rendelkezők minden kateszteri hold után 10, a földreform során juttatottak holdankint 5 pengőt fizessenek. Az így begyűlő összegből esetleg megmaradó pénzt a középületek helyreállításának anyagszükségletére fordítják.

160 A mezőgazdasági munkák megindításával egyidejűleg ugyanis a földreform végrehajtásáról is gondoskodtak. Már áprilisban megalakult Miskei Mihály elnöklete alatt Dömsödi Mihály, Sipos István és Lajos, Hollósi Lajos, és három vásztélyi kiküldött részvételével a földigénylő bizottság. Kezdeményezésére és kihasználva azt, hogy a község a Budapesttől számított 50 km-en belül esett, igénybe vették az Országos Földhitelintézet Szadai Ferencné, Pálffy-Daun Mária, Illiasevics Miklós és Domonkos Zol-