Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

A politikai életben az 1922. évi rendelet és az 1925. évi törvény szerint, többen vehettek részt. A faluban 1926-ban 323, 1927-ben 316 főnek volt választójoga.

150 Ez az összlakosság 26,4, illetve 24,5%-a. Más módon gondoskodtak azonban arról, hogy a község lakosai valódi érdekeiket ne érvényesíthessék. (Nyílt szavazás, ajánlási rendszer, a községben és a törvényhatósági bizottságban virilizmus.) Ez a fentebbiekben a képviselőtestületiekről elmondottakból is kiderül. A kéttantermes, 3 tanerős állami iskola

151 most már az elemi oktatás igényeinek meg tudott felelni. Noha a puszta 18. századi betelepítésekor több zsellér és cseléd került ide, Fejér és Komárom megye német és szlovák lakta helységeiből, eredeti nemzetiségükre csak nevük és egy-két 18. századi forrás utal. Ezek a község magyar többségében, és talán a magyar iskola hatása alatt is, elmagyarosodtak. Az 1930. évi népszámláláskor az itteni lakosok közül csak 11-en vallották magukat német, 1 pedig szlovák anyanyelvűnek.

152 Ennek következtében nemzetiségi kérdés, német szervezkedés (Volksbund) a faluban a Hortky-korban sem volt. 1935-ben Csabdin plébániát szerveztek és templom is épült. Azóta 3 hitfelekezet egyházközsége működik Csabdin. Felekezeti ellentétek már a Horthy-korszakban sem igen voltak, a katolikus templomépítéshez fuvarral és közmunkával a protestáns lakosok is hozzájárultak.

1523 VIII. A II. világháború során a mozgósítással, állatigénybevétellel, terményrekvirálással és 1944-ben a zsidók deportálásával a község már súlyos megpróbáltatásokat élt át. 1944 karácsony napjától kezdve azonban a község a harcok színterévé változott. A Mohácsról, Bajáról és Baranya megyéből kiinduló, Budapest körülzárására törekvő Vörös Hadsereg csapatai ugyanis éppen december 24-én érték el Csabdit. Csábditól északra és nyugatra a Vörös Hadseregnek nem voltak sürgős harcászati feladatai, hisz célja elsősorban Budapest bekerítése, Esztergomnál a Duna balpartjáról átkelő szovjet csapatokkal az érintkezés felvétele, másrészt a budapesti gyűrűt áttörni kívánó német ellentámadások elleni védekezés volt.

153 Ezért Csabdiról egyelőre nem támadtak tovább, viszont a németek 1945 január elején megindult — Esztergom irányába haladó — ellentámadási kísérlete Bicskét is el akarta érni, jobb szárnyának biztosítása céljából, de erre is utat keresve Budapest felé. Ennek következtében a harc 3 hónapig folyt itt, melynek során a falu hatszor is gazdát cserélt. A lakkoság nem maradhatott az állandósult harc közepén, akit lehetett, a Vörös Hadsereg csapatai FeZcsúíra, Gyúróra és Biára, a németek viszont Tatára, Bajára és Tarjánba telepítették ki. A harci események szünetében sürgősen végrehajtott kitelepítésbe a lakosság alig vihette magával ingóságainak töredék részét is. Állataikat is elveszítették. 1945. március 23-án a Vörös Hadsereg nagy tavaszi támadásának sikere a németeket végleges visszavonulásra, majd szinte fejvesztett menekülésre kényszerítette. A polgári lakosok csak ekkor térhettek vissza. A harcok során a falu 204 háza közül 100 teljesen tönkrement, közülük 53 házat földig leromboltak, 60 volt javítással lakhatóvá tehető, mindössze