Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)
áprilisában amikor a diadalmas tavaszi hadjárat után Fejér megye ismét a honvédség kezére került, a megszállás idején be nem vált megyei bizottmányt újjá alakították. Ebbe Csabáiról Móricz István, Erős Lajos, Nagy Lajos, őrsi Dénes, ifj. Barcza Zsigmoná és Sörös Lajos református lelkész került be. 74 Csabái tehát erősebb képviselethez jutott, de a bizottmányi tagok a református lelkész kivételével ismert közbirtokos nemes urak. A lelkész bekerülése új színt jelentett, de anyagilag ő is a közbirtokosságtól függött. Itt kell megemlíteni, hogy 1860-ban harmadszor is újjá alakították a megyei állandó bizottmányt, akkor Csabáiról Barcza Zsigmoná, Eörsi Nagy Dénes, Fuchshoffer Vince, Gyűszű Sánáor, Móricz Ferenc és Móró Ferenc került be. 74 ' a Ezek már nem valamennyien közbirtokosok. Az egyik új tag alkalmasint az új evangélikus lelkész. A szabadságharc idején Csabái a kiélezett belső helyzetre való tekintettel nem vett komoly részt a küzdelemben. Még az itteni honvédek és nemzetőrök számát sem tudjuk. 1849. január 2-án Wináischgratz császári hadseregéből ide szállásolták be a Lichtenstein lovashadosztály egy részét, 75 ami súlyos teher volt, de rövid ideig tartott. A Bach-kori községrendezések során 1853 és 58 között az addig önálló, csak a közbirtokosságtól függő Csabái pusztát községgé szervezték, 1863-ban már saját jegyzője is volt, és közigazgatásilag hozzácsatolták Vásztély pusztát is. 76 A jegyző a kiegyezés után is megmaradt, tehát az 1871-es községszervezetben nagyközségnek minősült. 1875-ben ideiglenes jegyzője Mezei Károly volt, de pályázatot hirdettek a jegyzői állásra, tehát Mezeit nem is szánták véglegesnek. 77 Az így kialakult község határa 3861 magyar hold volt. 78 Ez 2895 kataszteri holdnak felel meg, tehát lényegileg a mai községhatárral azonos. Persze, ebbe és az alábbi adatokba Vásztély puszta adatait is beleszámították. A község lakosságának és házainak száma így alakult: lélekszám: házszám: 1850 797 — 1857 914 130 1869 983 203 1880 1100 — 1890 1194 221 1900 1149 1910 1228 1920 1297 1930 1227 271 1941 1185 — 1949 1141 — 1960 1037 1970 921 265 79 1869-ben a 200 magánház közül mindössze 12 épült kőből vagy téglából, 162 pedig vályogból vagy vert falból. 79 '' 0 Feltűnő a lélekszámnak 1850 és 70 közötti 23%-os, valamint az 1870 és 80 közötti évtizedben ugyanilyen arányú növekedése. Ennek nyilvánvalóan a közegészségügyi viszonyok javulása is oka volt, de főleg az, hogy az új termelési viszonyok között, amikor a szántóföldi művelésre
