Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

1837—45 Kerek György, előbb lovasberényi káplán, utána tinnyei pap, 1845—54 Sörös Lajos, aki itt halt meg, 1864—60 Rumek Gábor, előbb csákvári káplán, utóbb etyeki pap, 1861—1900 Kemenczszky János, aki itt halt meg.

69 Szerény jövedelmű eklézsia volt, kivétel nélkül mindegyik pap káplánként került ide, vagy itt kezdte pályafutását. Némelyik pap néhány esztendő után igyekezett jobb jövedelmű helyre kerülni, de akadt, aki 19, sőt 39 esztendőt töltött itt. Az eklézsia anyaegyházzá fejlődött, filiája lett Dunaegyház is. 1800-ban Pál József né Koltai Vidos Zsuzsanna evangélikus templomot is építtetett és eklézsiát alapított. Az evangélikus egyházközség iratai azonban elpusztultak, így életéről mindössze annyit tudunk, hogy hamarosan hozzákerült mint filia Bicske, Felcsút, Mány, Üjbarokk és Tokod. Csupán a katolikusok maradtak meg a bicskei plébánia filiájának.

70 Az 1783-ban már működő református iskola 1841-ig nem sokat fejlődött. Az épület sötét, hideg, füstös, büdös és egészségtelen volt. 1841-ben 34 iskoláskorú gyermek volt, de közülük csak 23 járt iskolába, (ebből 10 leány), közülük is a zsellérek gyermekei nyáron nem jártak, mert pásztorkodásra fogták be őket. A tanító egyben a helység jegyzői teendőit is ellátta. Filozófiát végzett Pápán, de jövedelme oly nyomorult, hogy alig él meg belőle. Jegyzői tevékenységéért évi 20 váltóforintot kapott, a szülőktől gyermekenként egy váltóforintot. A közbirtokosságtól 20 mérő ocsús búzát, 10 mérő zabot, 4 öl dorongfát, 25 font húst, 25 font sót, 10 font faggyút. Földje másfél hold krupliföld és fél hold ház körüli kert. Tanít katekizmust, írást, olvasást, számtant, sőt földrajzot is a „Hármas kis tükör"-ből.

71 Az evangélikus iskolába mindössze 13-an járnak 1841-ben (ebből 4 leány), a lelkész a lakószobájában tanítja őket. Azért a lelkész tanít, mert jövedelméből nem tud segédtanítót sem fogadni. Ha a lelkészi állás üresedésben van, a tanítás is szünetel. Katolikus iskola egyáltalán nincs.

72 Az iskolák e szomorú állapota egyfelől a felekezeti megosztottság következménye, amiért is az akkor már nagyszámú katolikus gyerekek teljesen iskola nélkül maradtak, hisz azt nem lehetett elvárni tőlük, hogy 5 km-re Bicskére gyalogoljanak. Másfelől azonban az iskolák rossz ellátottsága a nemesi közbirtokosság szűkmarkúságát is jelzi. V. 1848 a szabadság éve a zsellérek már említett mozgalmával kezdődött. Ezt minthogy a feudális társadalmi viszonyok kiéleződésének következménye volt, a feudális kor gazdasági és társadalmi viszonyai között tárgyaltuk. Az erőszakkal elfojtott népi mozgalom és a közbirtokosság merev, konzervatív, elzárkózása a helységet a szabadságharc idején megbénította. A megyei állandó bizottmánynak Csabáiról tagja lett ugyan már 1848 tavaszán Móricz Ferenc, az egyik vagyonos táblabíró közbirtokos, és Nagy Lajos,

73 de sem a helységet nem tudták mozgásba hozni, sem a megyei bizottmányban nem vittek számba vehető szerepet. 1849