Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

szerkezetileg irányított eróziós völgye szeli át, és csapolja le. A bővizű patak a község déli térségében felsőszarmata durvamészkőbe mélyen be vágódott fiatalos felsőszakasz jellegű, antecedens teraszos völggyel töri át a Gerecse délnyugati peremét, és Csabái alatt érkezik ki a Mezőföláre, Ráckeresztúrnál egyesülve a Válivízzel és Iváncsa alatt Sinatelepnél ömlik a Dunába. A belterülettől nyugatra fekszik a 256 m magas Dobogóhegy, melynek északi lejtőjén két kisebb víz, a Kígyósi ér és a Csoráakúti vízér folyik. A Várberki áűlő egésze dombos fennsík jellegű, míg a Vásztély melletti Váráomb (220 m) nem magas, de meredek. Az oligocén agyagos, homokos felszíneket többnyire barnaföld és lejtőhordalék talaj fedi, a mészkőtérszinten pedig rendzina az elterjedt talajtípus. Ezen egykor cseres tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek és karsztbokor erdők éltek. Az erdőállományt azonban ma csak 80 ha erdő képviseli. A Szent László-vize (átlagos középvízhozama 225 l/s) az időjárás változása szerint változó víztartalmú. Száraz időben minimális, de heves záporok hirtelen nagyra dagasztják. 1953. június 10-én árvize 2 emberéletet is követelt.

4 A vízzáró agyagos, márgás kőzetviszonyok miatt a község területe felszín alatti vizekben nem bővelkedik. A község éghajlatában a magasabb és tagoltabb középhegység és domborzat hatása érvényesül és ez főleg kiegyenlítettebb hőmérsékletjárásában és vízháztartásában nyilvánul meg. A Dunántúl borultabb területeihez tartozik. A nagyobb felhőzettel (évi átlag 60%) összefüggésben a derült napok évi száma (50—70) kevesebb, és a napsütés évi összege (1950-ben 2000 óra) is alacsonyabb, mint a Mezőföláön. Tele hideg, a januári középhőmérséklet —2, —2,5 C° között alakul. Nyara hűvösebb (júliusi középhőmérséklet 20—20,5 C°) és nem aszályos, mint a megye középső és déli részén. Átlagosan 60—65 nyári napra és 5—10 hőségnapra lehet itt számítani. Évi középhőmérséklete 9,5—10 C°. Átlagos évi csapadékmennyisége (576 mm) a Gerecse esőárnyékoló hatása miatt csak kevéssel haladja meg a mezőfölái átlagot. A hűvösebb és nedvesebb nyár következtében évi vízhiánya mérsékelt, mindössze 50 mm.

5 A falu helyén valószínűleg római település is volt. Az itt talált, időszámításunk 146. évében kelt katonai elbocsátó okmány (bronztábla) ugyan nem bizonyos, hogy itteni lakosé volt, de ezen kívül 25 római pénzérmét is találtak a falu területén az I—IV. század közötti időből, ami feltehetővé teszi, hogy itt tényleg település és temető volt a római korban.

0 A népvándorlás korából semmiféle emlékünk nincs róla. II. Itteni középkori településről az első írott adat 1274-ből való. Akkor a helység neve Chopol.

7 Nevét a középkorban rendszeresen így vagy Chapof-nak írták. Csak a XVII. században kezdték használni a Csapa? vagy Csabái

10 (német forrásokban olykor Tschabái) nevet. Ez az elnevezés maradt fenn a mai napig. Bizonyos, hogy a középkori Chopol a mai Csabái helyén állott. A Chopol (Csopol, Csapol) név a Csapol-Csopolnak névváltozata, mely végződéscserével változott Csabáira, a -d képzős helynevek mintájára. Eredetileg puszta személynévből keletkezett magyar