Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

A választás komolyságát mutatja a szavazatok változó száma, tehát ki többet, ki kevesebbet húzott ki a listáról, de alkalmasint az is, hogy senki sem kapta meg a teljes szavazatszámot (186), hisz mindenkinek lehettek ellenségei, ha más nem, a fentebb említett földbirtokos szavazók.

281 A megválasztott 30 tag közül 7 egykori közbirtokos család leszármazottja, 10 pedig árendás nemesé, de az 1916. évi virilisták közül senki. A községi direktórium tagjai közül csak Sz Molnár Imre és Sebestyén József nevét ismerjük. A sárbogárdi járási tanács intézőbizottságának tagja volt viszont a ceceiek részéről Mihalik József.

282 A községi tanács és intézőbizottság szabályszerűen működött, pecsétje is volt.

283 Egyetlen rendzavarásról van tudomásunk, Stercer György cecei lakos 1919. május 5-én rálőtt Darab István cecei lakosra, ezért le is tartóztatták. Mint minden községben, itt is volt probléma a főváros és a hadsereg ellátását célzó állatbeszolgáltatással. Cecének május 26-án 10 sertést kellett volna leszállítania, de ebből levonta azt a hetet, amelyet előző nap a Rock gépgyár munkásai számára Cseh Lajos termelési biztos a községben felvásárolt.

284 Az ellenforradalom viszont rémtettel kezdte működését Cecén. A Vértessy Károly huszárfőhadnagy vezetésével ide elsősorban bevonuló ellenforradalmi csapat itt lőtte agyon Cséby József Tolna megyei katonai biztost és az ottani vörös ezred parancsnokát, testvérével, Lászlóval együtt, 1919. augusztus 6-án.

285 A továbbiakban az ellenforradalmi szervek ilyen erőszakot nem alkalmaztak, de szoros megfigyelés alatt tartották a községet, ahol a szegénységet forradalmi hangulatúnak vélték. Erre utalt, hogy 1921 első hónapjaiban „Munkások! Proletár testvérek! című röpiratokra bukkantak a faluban,

286 1922 elején Győző Andor budapesti könyvkereskedő megrendelés nélkül néhány szocialista könyvet (Bebel: A nő és a szocializmus, A munkás demokrácia, Kautsky: Marx gazdasági tanai) küldött a faluba.

287 Ennek következtében 1923-ban még a községben alakult baptista gyülekezetet is szemmel tartották, tagjairól pontos információkat szereztek be, mert Mező Pál ügynököt, kinek házánál összegyűltek, „megbízhatatlan, kommunista érzelmű egyén"-nek minősítették, levelezését is ellenőrizték.

288 1 9 2 9-ben úgy látták, Cecén agrárszocialista mozgalom van kialakulóban, melynek vezetői Szluha Pál és Sebestyén Ferenc a Tanácsköztársaság idején „kompromittált személyek" voltak.

289 Bár az 1930ban tüntetésre felhívó röpcédulákat a hatóság hatástalannak találta, a megfigyelés tovább folytatódott, 1932-ben Szabados Molnár Lajost tartották kommunista magatartású"-nak.

290 Egyébként nem sokat tettek a lakosság valódi megnyugtatására. 1921ben a Nagyatádi-féle földreform keretében házhelyosztás folyt ugyan, de kisbériéire nem jelentkezett senki, földvásárlás pedig az árak magassága miatt nem volt.

291 Így ha a nagybirtokokból — mint láttuk — ha le is kopott valamennyi, a fölbirtokmegoszlás lényegileg maradt a régiben, és ebben még a megyei törvényhatósági bizottság is 1938-ban a község fejlődésének gátját látta.

292 A község gazdasági életét új szövetkezetekkel kívánták fellendíteni. Már 1920-ban megalakult itt a Hangya szövetkezet, utóbb tejszövetkezet és hitelszövetkezet is létesült, de egyetlen ipari létesítmény Gittinger és Katona szívógázüzemű malma volt.

293 Ehelyett „hazafias és irredenta" műsoros előadásokkal, harangszen-