Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

népi szervek csak úgy tudták megszüntetni, hogy a községből eltávolították.

115 Az igaerő hiánya akadálya lett a termelés megkezdésének. A Nemzeti Bizottság az uradalomban visszamaradt állatok és a gazdasági felszerelés juttatása kérdésében is állást foglalt. Az igaerőt pótolni csak mezőgazdasági gépekkel (gőzekékkel és traktorokkal) lehetett volna. Ezekből azonban kevés volt a községben, azonkívül kevés volt a működtetéshez szükséges hajtóerő is. 1945 május elején kiderült, hogy Előszálláson három olyan traktor is van, amelyek a háborús események idején, illetve az azt követő hadfelszerelés szállítása idején kerültek oda. A traktorokról alsószentiváni gazdák azt állították, hogy azok községükből kerültek Előszállásra, és ezek most az ő tulajdonukba kerültek. Mivel az előszállásiak a traktorokat nem akarták kiadni, az alsószentivániak a sárbogárdi járás főjegyzőjét kérték meg arra, hogy hatósági közbelépéssel szerezze azokat vissza. Az elószállási Nemzeti Bizottság a traktorok ügyében állást foglalt és kimondta, hogy egyedül a Babanics József udvarában levő traktort adja ki, mivel annak tulajdonjogát az alsószentivániak igazolták. Igaz, hogy a traktort üzemképessé az előszállásiak tették. Így az átadási jegyzőkönyvben felsorolták azokat az alkatrészeket, melyek Előszállás község tulajdonát képezték. A második traktor kiadását pedig kereken megtagadták, mivel azt Farkas Mihály a dunaföldvári katonai parancsnoktól kapta „szolgálat fejében".

116 Előszállás határában 1945 tavaszán több mint 12 ezer kat. hold uradalmi földet osztottak fel az agrárszegénységnek. Ennek következtében a kisbirtokosok száma jóval több lett, mint 1945 előtt volt. Szinte valamennyi gazdasági cseléd önálló gazdává vált. 1945 május végén a vezető jegyző a földbirtokreform gyakorlati befejezéséről adott hírt az alispánnak. A kimutatásból tudjuk, hogy az élőszállási határban 12 712 kat. hold föld került felosztásra, de ennek csak 48 százaléka lett az előszállásiaké. (1945. január 1-én az uradalom tulajdonában az alábbi művelési ágak voltak a község határában: szántó 8782, kert 58, rét 638, szőlő 8, legelő 1963, erdő 803, nádas 78, halastó 25 kataszteri hold.) A földigénylők száma 1162 volt, amelyből 838 lett igényjogosult. Ezek között 309 volt gazdasági cseléd, 406 mezőgazdasági munkás, 105 törpebirtokos, 50 kisbirtokos, 15 iparos, 3 pedig okleveles gazda. A községben a földalapba került 1 kastély 11 szobával. A kastélyt 2 kat. holdas park övezte. Ugyancsak a földalap rendelkezett még 89 uradalmi lakóházzal, 6 uradalmi iskolával, 87 gazdasági épülettel. Az uradalom nagyszámú lóállományából 17, a szarvasmarhákból pedig 4 maradt, amikor juttatás céljára nyilvántartásba kerültek. A gazdáknál is az állatállományban erős a csappanás. A szarvasmarha-állománynak 28 százaléka maradt meg. Ezek nagy része tehén volt. A sertéseknek mindössze 4 százaléka, a baromfiak 11 százaléka maradt meg.

117 Ugyancsak Előszállás közigazgatási területén maradt 6 gőzgép, 4 gőzeke, 10 traktor, 10 cséplőgép, 16 eke, 99 tárcsásborona, 39 vetőgép, 179 kapálógép és 21 ökrösszekér. 1944 őszén a határbeli szántóterület 10 526 kat. hold volt. Ebből 4961 holdat vetettek el őszi gabonával, de 1945 április közepéig 850 hold tavaszi gabonát vetettek el. Április végén a megműveletlen terület nagy-