Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

sága a község határában 4715 kat. hold volt. A tavaszi munkákat 50 pár igával és 5 traktorral végezte a község kisbirtokos rétege.

118 A gazdasági cselédek 2113, a mezőgazdasági munkások 2847, a törpebirtokosok 105, a kisbirtokosok 356, az iparosok 45, az okleveles gazdák 16 holdat kaptak. Legelő társulatoknak 2160, kísérleti gazdaság céljára 450 holdat mértek ki. A község, mint erkölcsi testület 250 holdat kapott, állami tartalékterület 553, telepítésre 2500, házhelyeknek 400, csereterületként 50, a később hazatérő katonáknak 270 holdat hagytak meg, és Baracs községben 68 igénylő számára 330 kat. holdat adták át. Házhelyigénylő 1945 tavaszán 617 volt, melyből 545-nek ismerték el jogosultságát házhelyre. A kiosztott házhelyek átlagos nagysága 600 négyszögöl volt. 1945 után, a földreform megvalósításával a község belterülete növekedett. Az északi részen telepedtek le azok a volt uradalmi cselédek, alkalmazottak, akik Önálló egzisztenciát adó gazdálkodást kívántak folytatni. Itt telepedtek le a kelemenhalmiak, azután a róbertvölgyi lakosság egy része is. Iskolai gyakorló terület céljára 20 holdat juttatott a földigénylő bizottság. Ebből a nagykarácsonyi iskolát 4, a daruhegyi iskolát 4, a szőlőhegyi iskolát 6, a pusztai iskolát 4, a róbertvölgyi iskolát 2 kat. hold illette. Az elószállási földigénylők számára 5830 kat. hold föld jutott, melyhez még 350 kat. hold tartalékterület is járult. A juttatott földeket, öszszesen 6180 kat. holdat a község délkeleti határában összefüggő területként adták át az igénylőknek. Az előszállásiak egy része szőlőföldet is igényelt. Ezek számára a község déli határrészében egyenként 800 négyszögöl földet hasítottak ki. Azok a juttatottak, akik 5 kat. holdat vagy ennél kevesebb földet kaptak, azoknak egy tagban mérték ki az ingatlant. Viszont, akik ennél többet kaptak, azoknak az egyik részt a határvölgyi táblákon, a másik részt az 5 holdasokkal együtt mérték ki. 1945. szeptember 15-én a községi Földigénylő Bizottság ülésén úgy határoztak, hogy az elószállási és a daruszőlőhegyi lakosoknak a juttatást külön-külön fogják elvégezni. A daruhegyiek megkapták a vasútvonaltól keletre eső szántóföldeket, továbbá a vasútvonaltól nyugatra elterülő földek közül a bakterházi úttól északra eső táblákat, egészen a nagykarácsonyi határig illetve a téli állásig. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. augusztus 13-i ülésén határozott az állami mintabirtokok kijelöléséről. Többek között Előszálláson 700, Herczegfalván 500 kat. hold terjedelmű állami birtok létesítéséről született döntés. Előszálláson a házhelyeket a község északi részén mérték ki. Itt kaptak házhelyeket a daruhegyi lakosok is, mivel ezen a településen házhelynek alkalmas terület nem volt. A Földigénylő Bizottság szerint a daruhegyi területek mély fekvésük miatt házhelyeknek alkalmatlanok. 1945. november 3-án került sor a ciszterci rend képviselője és az elószállási Földigénylő Bizottság között tárgyalásra. Itt az Országos Földbirtokrendező Tanács határozatát hajtották végre, mely szerint Előszálláson kell kimérni a pásztói, a pilisi ciszterci apátságok számára visszahagyott 100—100 kat. hold földet. A rend képviseletében Dózsa Márton számtartó járt el, aki a gazdálkodás megindításához szükséges csekély felszerelést, épületeket is kérte juttatni. Nem tartott azonban igényt igás-