Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás
röl. A csendőrség parancsnoka nem a támadókat^ hanem a gyűlés szervezőjét, Sallai Józsefet tartóztatta le. A hatóság űzelmeire az ellenzéki sajtó rámutatott, de nem hallgatta el az uradalom szerepét sem a támadás előkészítésében, lebonyolításában. A gazdászok nagyobb részét uradalmi kocsik szállították el a helyszínről. 74 Az agrármozgalom ráirányította a hatóság figyelmét az elószállási nép alacsony szociális helyzetére. Az uradalom a kisbirtokos rétegen is segíteni próbált. Haszonbérletben a szőlőhegyek lakói csekély, mindössze 350 hold földet kaptak, de még 1925 őszén a daruhegyiek, karácsonyszállásiak és az előszállásiak az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletével 16 éves legelőbérlethez jutottak. A daruhegyiek 50 kat. hold legelőt kaptak 1941. október l-ig tartó használattal. A daruhegyiek közül 84 fő alakította meg a legelőtársulatot. A legelő évi bérlete 50 q búza volt. Az előszállásiak 72 hold legelőt kaptak, ahol 164 számos állatot tarthattak. 75 A kisgazdaságok termelését a tőkehiány, a termelési tapasztalatok hiánya gátolta. Ugyanakkor az uradalom is küszködött, különösen a húszas évek elején gazdasági nehézségekkel. A termelés fellendítésének akadályai közé tartozott a gazdasági felszerelés elavult volta, azután a meglevők működésképtelensége is. 1918 november eleje óta alkatrészhiány miatt, nem működött az uradalomban 4 garnitúra gőzeke, 6 Stock-motor pedig benzinhiány miatt, 1919 augusztus eleje óta állt. A működőképes gőzekék is ritkán dolgoztak, mert szenet alig tudtak vásárolni, de a tűzifa is hiányzott. Ami tűzifa és szén 1919-ben még tartalékban volt, azt 1920 nyarán a gőzcséplőgépek működtetéséhez felhasználták. Az igás ökrök alkalmazása a vontatásban rendkívül nagyarányú volt és ez az állományt megviselte. A háborús években egyébként sem lehetett a kiesett igaerőt rendszeresen pótolni, mert a magyar fajta tinóállományt már nem tudták Erdélyből felvásárolni. így a helyi magyar gulyák szaporulatából tudták csak pótolni az évi selejtezéssel kieső vonósállomány egy részét. 7fi A háború alatt elszenvedett gazdasági veszteséget csak néhány év alatt lehetett pótolni. Ujabb fejlesztési lépésekre 1922-től kerülhetett sor, Űjra megindítják a központi gépműhelyt, tovább építik a cselédlakásokat Nagykarácsonyban, Kokasdon, majd az uradalom 8 kerületében disznóhizlaldákat létesítettek a nagytétényi hizlalda mintájára. A jószágkormányzó ekkor rakja le a vertikális nagyüzem alapjait. Terve, hogy minden termény feldolgozva kerüljön ki az uradalomból. Ehhez azonban óriási tőkére, nagyarányú befektetésekre és hosszabb időre, évtizedekre lett volna szükség. Wéber Márton, aki 1911 óta állt az uradalom élén, 1924ben újra Zircre került, ahol ezután a rendi uradalmak és gazdaságok főjószágkormányzójaként tevékenykedett. Erről a 12 éves gazdasági tevékenységről valóban elmondható, hogy eredményes volt. 1910-ben még az elószállási uradalom tipikus példája a búzatermelő, legelőgazdálkodású és extenzíve kezelt gazdasági egységeknek, 1924-re viszont a modern, tőkés mezőgazdaságnak egy intenzíven kezelt nagyüzemévé fejlődött. Sokratörő terveit Hagyó Kovács Gyula valósította meg, aki 1917 óta másodjószágkormányzóként működött az uradalomban. Az uradalom gazdasági fellendülésének híre elterjedt az egész országban. Felfigyelt az elószállási fejlődésre az OMGE-tagság, azután a kormány is.
