Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

1923 őszén az uradalomban járt Horthy Miklós kormányzó, aki az elószállási ménesből 3 kancát vásárolt kenderesi ménese részére.

77 1928 végén az Országos Magyar Gazdasági Egyesület látogatta meg Előszállást. A gazdasági szakértők egyértelműen megállapították, hogy az uradalom valóban megszűnt a „Nagy Magyar Ugar" lenni.

78 Az uradalmi kerületekben az 1920-as évek közepétől a félhidegvérű, felnehéz típusú igáslovakat tenyésztették. A tehénállományt a hazai pirostarka fajták alkották, az apaállatok telivér szimentáliak. Ez utóbbiak Selyemmajorbari voltak, és innen osztották el őket a kerületekbe. Az intenzív állattenyésztést meghonosították, 1925-től 1500 szarvasmarha részére építettek istállókat. Igásállatok egyharmad részét lovak, kétharmadát pedig fehér magyar (szilaj) ökrök alkották. Egy kettősfogatra átlag 33 kat. hold szántóföld esett. Az igásállatok munkáját 5 gőzekegarnitúra, 18 traktor, megfelelő talajművelő eszközökkel könnyítette meg. A norfolki négyes-forgó elvének szem előtt tartásával az uradalom szabad gazdálkodást folytatott: búzát 4000, rozsot 1500, őszi árpát 650, tavaszi árpát 1300, zabot 1000 kat. holdon termeltek. A takarmányok közül a baltacím, a bíborhere, lucerna, lóhere, takarmánykukorica, köles, mohar, szudáni fű, takarmánykáposzta, borsó, szójabab fajtákat termelték összesen 6500 kat. holdon. A kapás növények között a tengeri 3000 kat. hold volt, míg a cukorrépa 650, takarmányrépa 250 kat. holdon termett. A konvenciós cselédek száma 1930-ban 1240, akik között 52 iparos volt. Egész konvenciós cseléd 965, a többi pedig fél és háromnegyed konvenciós. A közcseléd évente kapott 50 pengőt, 6 mázsa búzát, 8 mázsa rozsot, 4 mázsa árpát és két magyar hold illetményföldet. A közcseléd tarthatott 2 tehenet, 2 anyasertést és ezek szaporulatait, kapott még 16 kg sót, lakást, tűzifát, gyógyszert és orvosi ellátást. A nagycsaládosoknak az uradalom három gyermek után további 1 mázsa kenyérgabonát juttatott, és 20 pengő szülési segélyt. A cseléd 30 évi szolgálat után kegydíjban részesült. A munkások második nagyobb csoportját az aratómunkások alkották. Ezek száma 660 fő volt, akik Herczegfalván és Előszálláson éltek. Végeredményben ők végezték az uradalom egész évi gyalogmunkáit: az aratást 10. részért, a cséplést a gabona négy százalékáért, a tengeritörést, répaszedést, szárvágást pedig akkordban. Voltak még az uradalomban hathónapos summások is. Számuk 240 fő volt, akiket Heves és Borsod megyei falvakból toboroztak. Az időszaki munkások közé tartoztak a cukorrépa munkások is, akiket kizárólag cukorrépa-termelésre alkalmaztak. Tavasszal 500 fő öt-hat hétig, ősszel 320 fő hat hetet dolgozott az uradalomban. Rendkívül nagy jelentőségű volt a gazdasági kisvasút létesítése. A kisvasútnak Ménesmajor állomásról kiinduló első ágát Nagykarácsony, Kiskarácsony, Antalmajor, Selyemmajor pusztákon át az ercsi cukorgyár építette meg 1925-ben. Ennek hossza 13 és fél km volt. Az uradalom a munkáért cukorrépát szállított. Az uradalom ekkor évente 200 kat. holdon termelt cukorrépát, melyet Ercsibe szállítottak. A vasutat 10 éven át építették, és csak 1934-ben fejezték be. Ezzel Róbertvölgy kivételével valamennyi pusztát, majort bekötöttek a vasúti hálózatba. A gazdasági kisvasút hossza 64 és fél km volt. Ehhez 200 db teherkocsi, 2 motormozdony tartozott. A terményszállítás kis vasúton történt; minden kerület kőzve t-